Cikksorozatunkban kaposvári származású, külföldön élő arcokat mutatunk be, így betekintést nyerhettek az életükbe, motivációikba. Ha te is döntés előtt állsz, hogy indulj/ne indulj, és ha igen, merre, talán segít neked ez a sorozat.
Bekker Márton a kaposvári Munkácsy Mihály gimnáziumban tanult, majd az ELTE-n és a Corvinuson. Az egyetem elvégzése után a kommunikáció/PR szakmában helyezkedett el, de ez nem elégítette ki, ezért először 2013-ban, majd 2015-ben kiköltözött Németországba.
Hol élsz most helyileg?
Frankfurtban, ami az igazat megvallva jóval kisebb, mint ahogy szerintem az az emberek nagy részének képzeletében el.
A név mindenhol felbukkan, azért könnyű azt hinni, hogy valamiféle egetverő metropoliszról beszélünk, holott a belvároson húsz perc alatt át lehet sétálni.
Az elején el is tévedtem, szinte majdnem kisétáltam a városból az interjúm előtt, merthogy "még tuti nem kell balra fordulni".
Mivel foglalkozol?
Az Európai Központi Bank kommunikációs osztályán dolgozom, mi vagyunk azok, akik igyekszünk olyan okosak meg ügyesek lenni, hogy ne legyen nagy az infláció, legalábbis abban a 19 országban ne, ahol az euro a hivatalos pénznem. Impozáns hely, szerintem én vagyok az egyetlen fazon, aki nem csilliós öltönyben, hanem kopott rövidgatyában megyek dolgozni a 26. emeleti irodámba, de hál isten valamennyire értékelik, hogy bohém vagyok, különben nem is tudnék itt dolgozni. Persze előadások meg tárgyalások előtt belebújok valami szépruhába. Folyosói WC, három perc. Mindent tökélyre fejlesztettem.
Miért döntöttél úgy, hogy külföldön fogsz élni?
Valahogy összejátszott minden, de ez az elmenetel/világlátás már viszonylag régóta bennem volt. Legalább nyanyinak (édesanyám) volt egy kis egérútja hozzászokni a gondolathoz, hogy Máté Pétert játszom (mármint, hogy tudod, elmegyek...).
Milyen nyelvtudással indultál el?
Nagyon erős angollal, a munkámban is főként ezt használom. Meg aztán olvasnivalóra elegendő spanyollal, de az őszintén nem sok vizet kavar, elmajszolok néha egy cikket az El Paísról, de más nem. A németet az elmúlt 2,5 fél évben rakosgatom magamra nagyon lustán. Elbeszélgetek, ahogy apám mondaná, annyika csak akad, hogy nem tudnak az orrom előtt himringyónak eladni, de disszertációt azért nem írnek németül.
Mi a véleményed az ottani magyarokról?
Nem tartom szinte egy magyarral sem a kapcsolatot itt kint. Ami lehet, hogy sajnálatos. Előfordul, hogy egy hónapban például egy mukkot sem szólalok meg magyarul. Najó, a káromkodáson kívül.
Nagy biciklisként meg mindig magyarul küldöm el a taxisokat a kurva anyjukba. Ez egy kitörölhetetlen pavlovi beidegződés.
Mennyibe kerül egy doboz sör/kenyér/hajvágás?
A németeknél furán nagy a szórás, mert vehetsz valamit olcsóbban, mint otthon, de hatszor annyira drágán is. Ha sóher vagy és a Lidl/Aldi/Penny diszkontháromszögön élsz, olcsóbb, mint otthon (nem vicc), de bárminemű sarki pékségben simán elkérnek 280 forintot egy vizesnél csak kicsit bonyolultabb zsemléért. Amúgy a zsemle német szó, a Semmel-ből jön, csakúgy, mint a vekni, kedves Ferenc Józsefünk és honfitársai...
Saját söre kb. minden falunak és városrésznek van, nagy átlagban olyan eurós áron lehet megtalálni boltban a jobbakat, kocsmában pedig nagyjából 1000-1500 forint között csapolnak. Lehet kapni 50-60 forintért is holmi komlóförmedvényeket, de nem biztos, hogy öntözném vele a bonsai-aim. A hajamat azóta magamnak vágom, hogy édesanyám minden beszámítható fodrásznak megtiltotta Kaposváron, hogy tarajat vágjanak nekem. Ennek olyan 11-12 éve már, úgyhogy erre a kérdésre érdemben nem tudok reagálni.
Mi volt a legfurcsább tapasztalatod?
A németek nem tudnak tapsolni. Vagy az van, hogy az asztalon kopognak elismerőleg, vagy nagyon örülnek (azért ez is elég visszafogott itt) valaminek egy koncerten, de a vastaps soha nem jön össze. Ja meg talán az, hogy hidegen, parizerként eszik a véres hurkát.
Mi a vezető hír most az ottani újságokban?
Hogy Merkelanyónak nem fog sikerülni összehozni újra a nagykoalíciót és hogy újabb választásokat kell kiírni. Ez egy 83 milliós ország esetében még annál is nagyobb költséggel jár, mint a Sydney-ben élőnyugdíjas magyaroknak Erzsébet utalványokat küldeni karácsonyra, úgyhogy viszonylag sokat pörögnek ezen. Valamint, ha ez besül, valószínűleg vége a Merkel-érának.
Mi hiányzik itthonról leginkább?
A kemény fagyi (itt olyan, mint a hab), a burek, az elhagyott, eldugott, rendezetlen helyek, ahol az ember nyugalomban leülhet olvasni - itt minden élen áll.
A kaja és a fűszerek alapvetően nagyon, de sokat főzök es a törököknél mindig lehet jóféle magyar TV paprikát találni. Igaz mivel senki nem eszi, nyáron, szezonban is 700 forint egy kiló, úgyhogy az összhaveri lecsó nem annyira kolikaja, mint otthon. Hiányzik az utcáról a fény, itt csak humorból, pislogni kapcsoljak fel az egymástól nyolc kilométerre lévő utcalámpákat. Lehetne sorolni napestig, de minek? :)
Milyen hiánycikkeket viszel magaddal itthonról, mikkel tankolsz fel, ha mész vissza?
Kubászt. Almapaprikát. Hagymás töpörtyűkrémet, meg túrórudit az útra. Hál isten körözöttet úgy-ahogy lehet csinálni, mert a ruszki boltokban van valami túróféle.
Bejöttek a számításaid?
Eddig úgy tűnik igen, jólérzem magam, bár én általában nagyon elvagyok bárhol, ahol van elég természet, elég bicikli és elég sör. Nyitott szellemiségű vagyok, így jó társaság mindig lesz, de a barátok azért hiányoznak. Március elején megyek haza, fiúk!
Hogy tervezed a jövőd?
Maradás, mármint nem feltétlenül itt. De nagyon kényelmes külföldön, más kultúrában élni. Kicsit álszent, de te döntöd el, hogy mikor élsz burokban. Ha otthon valaki tirpák módon viselkedik, ordít a gyerekével, undorítóan cicceg a tatarozás második fokáról az elvonaglók után, rettenetesen fel tudom baszni magam, itt viszont tudok olyat, hogy megvonom a vállam es nem azonosulok velük, mint nemzettel/közösséggel/kultúrával, ami hülyeség, de mondd meg az agyamnak, hogy ne így működjön... (nyilván, ha valaki agresszív, próbálok beavatkozni, függetlenül attól, hol vagyok)
Mit üzensz Kaposvárra?
Fura egy városnak üzenni. Nagyon sok mindennel, ami otthon folyik szöges ellentétben állok. Így, ha a városnak és az országnak nem is sokat, de az embereknek talán azt, hogy ne féljenek.
A más, a másik is ember. Nem útlevél vagy etnikum alapján osztják a modort és a gerincet.
Kaposváriak külföldön / Granada
Kaposváriak külföldön / Óceánjáró
Kaposváriak külföldön / Svédország
Kaposváriak külföldön / London