Hiába borítja a Föld több mint 70 százalékát víz, emberi fogyasztásra csupán alig 2 százaléka alkalmas, azonban ennek fogyasztható mennyisége is csökken a környezetszennyezés és a helytelen gazdálkodás miatt. Ismét ideje beszélnünk a víztakarékosságról a környezetvédelem érdekében.
Magyarországon egy főre vetítve átlagosan napi 110 liter vizet fogyasztunk, ebből pedig nagyjából csak 2-3 litert iszunk meg, a többit pedig mosogatáshoz, takarításhoz, tisztálkodáshoz, WC-használathoz és öntözéshez használjuk. A magyarországi lakosok napi vízlábnyoma nagyjából 2055 liter.
A vízlábnyom jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit az egyén, a közösség vagy egy üzletág közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez elhasznált. Többek között ezért is fontos átgondoltan vásárolni és odafigyelni az ételpazarlásra. Az Agroinform összegyűjtött néhány terméket, és a hozzájuk tartozó vízlábnyom mértékét:
- Alma - egy átlagos nagysággal rendelkező 15 dkg-s alma megtermeléséhez 125 liter víz kell, egy pohár (2 dl) almalé előállításhoz pedig 230 liter
- Marhahús - egy kg marhahús előállításához 15 400 liter víz kell; ennek 99 százaléka az állat táplálásához szükséges
- Sör - az árpából készült sörök gyártásához 1420 liter vízre van szükség kilogrammonként; egy pohár sör vízlábnyoma így 74 liter
- Kenyér - egy 1 kg-os búzakenyér elkészítéséhez 1827 liter víz kell; aminek a 80 százaléka a lisztgyártáshoz szükséges.
- Vaj - egy kg tehéntej előállításához 940 liter víz kell, és 1 liter tejből 50 g vajat lehet előállítani, így a vaj vízlábnyoma 5550 liter kilogrammonként
- Káposzta - a káposzta vízlábnyoma 280 liter kilogrammonként, ám az egyes országok között nagy különbségek lehetnek: Kínában például 370 liter víz kell 1 kg káposzta megtermeléséhez, Japánban viszont csak 130 liter.
- Sajt - a tehéntejből készült sajt előállításához 5060 liter vízre van szükség kilogrammonként
- Kávé - 1 csésze kávéhoz 140 liter vízre van szükség, ebben benne van a kávécserje nevelése, feldolgozása, szállítása és az ahhoz szükséges víz mennyisége.
A vizeink megóvásához hozzájárulhatunk a takarékoskodással, a helyes étrend kiválasztásával (kevesebb húsfogyasztás), a szezonális zöldségek és gyümölcsök vásárlásával és az esővíz felhasználásával.