Környezetszennyezés, embertelen körülmények, hulladékhalmok. Miért rossz a fast fashion?

Ruhacserék, turkálók, többek között ezek is népszerűbbek, mióta egyre több a tudatos vásárló. Hallani, olvasni, hogy rossz a fast fashion, de mi olyan rossz benne?

Mi a fast fashion?

A fast fashion olcsó, rosszabb minőségű, „eldobható” ruhák tömeggyártása. A divatipar évente nagyjából 80 milliárd ruhadarabot gyárt, ez a szám 400%-kal nagyobb, mint 20 évvel ezelőtt. Az angol TRAID ruhahulladék jótékonysági szervezete szerint manapság átlagosan csak tízszer hordunk egy ruhadarabot mielőtt megválnánk tőle, ez azért van így, mert a ruhák egyre olcsóbbak, így nem okoz nagy szívfájdalmat kidobni őket, viszont az áruk csökkenésével a minőségük is romlik, illetve minél olcsóbbak a darabok, annál többet veszünk belőlük, így a ruhaipar már nem szezonokra, hanem 1-2 hetes időintervallumokra tervezi a divatot. Ez pedig arra ösztönzi az embereket, hogy több ruhát vásárolva lépést tudjanak tartani a legújabb trendekkel.

A fast fashion hatása

A divatipar majdnem 3 milliárd dolláros szektor, ezzel a második legszennyezőbb iparág az olaj után. Ez nincs másképp a víznél sem, ugyanis a divatipar a világ második legnagyobb vízszennyező a mezőgazdaság után. A rossz minőségű ruhák gyors cseréjének köszönhetően óriási mennyiségű textilhulladék keletkezik, persze, amikor valaki ezt olvassa magyarként nem azt érzi, hogy rajta múlik ez a rengeteg hulladék, de eközben az észak-amerikaiak évente 9,5 millió tonna ruhát dobnak ki, ezek pedig a szeméttelepeken végzik, miközben újra lehetne őket hasznosítani. De közelebbi adatokat vizsgálva a nyugati országokban évente átlagosan 30 kilógramm ruhát dob ki egy család.

Víz

A vízbe kerülő mikroműanyagok 35%-a ruhákból kerül az óceánba, de nem ez az egyetlen probléma. A textilgyárak mellékterméke mérgező szennyvízként végzi olyan anyagokkal tele, mint ólom, higany vagy arzén, amik rendkívül károsak a vízi és emberi életre. A ruhagyárak szennyvize közvetlenül a folyókba kerül. Csak Bangladesben évente 22 000 tonna, bőrgyárból származó mérgező hulladék kerül egyenesen a vízi utakra. De gondolhatunk magára a gyártási folyamatra, ahol Akár 200 tonna friss vizet is igénybe vehet egy tonna szövet festéséhez és befejezéséhez, miközben a világ lakosságának majdnem felét fenyegeti vízhiány az év bizonyos részeiben.

Üvegházhatású gázok

A Greenpeace folyóirata szerint, ha a fast fashion ilyen ütemben növekszik tovább, akkor a divatipar szén-dioxid kibocsátása 2050-re eléri a 26%-ot. Az előállított ruhadarabok szállítása is rengeteg energiát igény, emellett pedig Kína, Banglades és India azok az országok, amelyek ruháink nagy részét gyártják szinte teljes egészében szénnel működnek.

Erdőirtás

Ahhoz, hogy élelmiszert termelhessünk a Földön, egészséges talajra és egészséges erdőkre van szükségünk. Mindkettő elnyeli a CO2 -t, ezért nélkülözhetetlen a globális felmelegedés megelőzésében is. A fast fashion ezzel szemben pedig károsítja a talajt és az erdőket, így az egész ökoszisztémát. A gyapjú miatt nevelt kecskéket és juhokat legeltetik a legelőkön. A túllegeltetés talajerózióhoz , talajromláshoz, értékes növényfajok elvesztéséhez, élelmiszerhiányhoz és éhínséghez vezet. A textíliák gyártásához használt vegyszerek pedig szintén rontják a talaj minőségét. A faalapú szálak, mint a műselyem és a viszkóz, tömeges erdőirtást okoznak.

Toxinok

A textilgyártás minden szakaszában használnak vegyszereket, ezeket pedig viselésük során bőrünk felveszi, ezzel veszélyeztetve az egészségünket. A Greepeace Detox kampányában 11 olyan vegyi anyagot fedeztek fel, amelyeket rákot és hormonzavart okozhatnak. Más tanulmányok kimutatták, hogy a gyermekpizsamában található vegyi anyagok megtalálhatók a gyermekek vizeletében öt nappal azután, hogy csak egy éjszakát viseltek az említett pizsamában!

Ruhaipari dolgozók

Eddig csak a környezeti tényezőket vizsgáltuk meg, azonban a ruházati dolgozók körülményei is aggasztók. Az elviselhetetlenül hosszú munkaidő, a megélhetési fizetés alatti rettenetesen alacsony fizetés és a rendkívül veszélyes munkakörülmények csak néhány olyan kérdés, amellyel a ruhagyárak dolgozói szembesülnek. A 2013 -as Rana Plaza katasztrófa csak egy példa arra, mennyire nem biztonságos ebben az iparágban dolgozni.

Mit tehetsz?

Vásárolj kevesebbet! Legtöbben bűnösek vagyunk abban, hogy több ruhát vásárolunk, mint amire szükségünk van, inkább hosszabb élettartamú, jó minőségű ruhákat keress! Javítsd meg ruháid, ha leesik egy gomb vagy kilyukad és még megmenthető. Kerüld a ruhaboltokat! Ha nem látod olyan gyakran, hogy hopp most ez a divat, ez is jól néz ki meg ez is, pedig nincs is rá feltétlenül szükséged, nem is érzel majd késztetést a megvásárlásukra. Plusz pont neked, még spórolsz is. Ha vásárolsz valamit képzeld el milyen már meglévő darabokkal tudod majd viselni és ne arról fantáziálj, hogy mit kell még venned az új darabhoz! Járj turkálóba, hihetetlen milyen ruhákat talál az ember, ezzel pedig egy ruha életét is megmented. A divat általában ismétli önmagát, mindig talál az ember 10-20 éves darabokat, amik most éppen divatosak.

Hirdetés

Jó állapotú, már nem használt ruháidat pedig eladományozhatod, ezzel a közösségnek is szívességet teszel, ruháid pedig nem a szeméttelepen végzik.