Kidolgozták európa első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét, a kutatás dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársához kötődik. Doktori értekezésében tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze, így pedig pontosabb képet kapunk arról, hogy Magyarországon milyen a helyzet az állatkínzások szankcionálása terén. Annyit előzetesen elárulhatunk, hogy nem túl jó.
Az elmúlt években egészen meghökkentő állatkínzásokról lehetett hallani, mind környékünkön, mind pedig az ország különböző pontjain. Az év elején Hajdúsámsonon, több mint 100 kutya tetemét tárták fel egy erdőben, mindössze két hónapja egy látrányi 70 éves férfi kalapáccsal verte fejbe kutyáját, és amellett sem tudunk szó nélkül elmenni, hogy eltörték a lábát majd ötször fejbe lőttek egy cicát Komlón. A brutális esetek mellett, az pedig már mindennaposnak számít, hogy étlen, szomjan, kikötve tartanak bizonyos egyének állatokat.
Élelem, víz és fedél nélkül, láncra verve tartották kutyáikat
A hatályos magyar szabályozás szerint az állatkínzás vétségét azt követi el, aki
- gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza vagy
- gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
Az ilyen esetek két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Amikor az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, akkor a bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Bírói gyakorlatban viszont nem volt még példa arra, hogy jogerősen 2-3 éves elzárásra ítéljenek valakit csak azért, mert megkínzott egy állatot.
Még ha első fokon a bíró 6-8 hónapos vagy egyéves elzárást is ítél, jogerősen rendszerint végül felfüggesztett büntetést kapnak az utóbbi évek brutális állatkínzói.
Mindezek tükrében dolgozta ki dr. Vetter Szilvia a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. A szerző felállított egy országrangsort csupán az elmélet, vagyis döntő részben az írott jog alapján (Elméleti ACCI), valamint tizenhárom ország kapcsán (Svájc és Szlovákia kivételével) az elméleten túl a végrehajtást is figyelembe véve (Gyakorlati ACCI).
Mind a két tekintetben leszerepeltünk, az elméleti rangsorban a bűntetőjogok terén hátulról a negyedikek lettünk, Franciaországot, Szlovéniát, és Spanyolországot előzzük csak meg, gyakorlati szempontból még siralmasabb Magyarország helyzete, hiszen a sor legvégén állunk, csak a spanyoloknál büntetjük jobban az állatkínzókat.
Szerintetek mi lenne a megoldás a problémára?
