Kedden ünnepeltük a Deseda 43. születésnapját, melynek apropóján összegyűjtöttünk róla pár érdekes tényt. Az egyik ezek közül, hogy egy időben a nyugatnémet és holland turisták kedvenc üdülőhelye volt. Ami kimaradt a történetből, hogy a váratlan sikersztorinak egy nem várt balhé vetett véget, és zárta le a tó aranykorát. Ez volt a nagy kékalga para.
Az 1988-ban nyílt Siótour Camping minden tudatos marketing nélkül, igen rövid idő alatt vált a nyugati lakókocsis turisták kedvencévé egy holland turisztikai lapban megjelent cikk után, mely kiemelte, hogy ez az ország legtisztább kempingje, ragyogó pihenési és sportolási lehetőségekkel. A következő évben holland, német, osztrák nyaralók lepték el a Deseda melletti kempinget, csúcsszezonban 400-500 fő pihent itt egyszerre. Persze a Kaposvár környékiek is előszeretettel látogatták a vízpartot, a meleg hétvégéken akár 5000 ember is megfordult itt.
Aztán 92' júniusában egy pletyka ütötte fel a fejét, miszerint egy cigány a vízben hűtötte a lovát, szegény pára nem bírta a „vízikúrát”, és beledöglött. Többen innen eredeztették, hogy testükön kiütések, bőrpírok keletkeztek a strandolás után. A városgondnokság nem értesült sem a lófürdetésről, sem fertőzésről, azt azonban lenyilatkozták, hogy kékalga előfordul a vízben, az erre allergiásoknál jelentkezhetnek kiütések.
Valakinek mégis nagyobb szöget ütött fejébe a kékalga mint kellett volna, 93’ júniusában ugyanis fürdésre alkalmatlannak nyilvánították a Desedát. A következményeket a tó lecsapolása miatt bekövetkező halpusztulással lehet párhuzamba állítani. A bejelentést követően szinte teljesen eltűntek a látogatók, a vízbe senki nem merészkedett, a kempingben pedig összesen 3 lakókocsi maradt.
A kirándulók és a környékbeli vendéglátósok körében az a vélemény alakult ki, hogy a döntés meglehetősen átgondolatlan és felelőtlen volt. Erre Szabados Péter, az akkori polgármester meglehetősen szárazan reagált, szerinte a tó létrehozásakor szó sem volt arról, hogy kemping, strand lesz a környékén, s majd kereskedők, vendéglátósok kínálják portékáikat.
Így nyilatkoztak akkor a strand vendéglátósai:
Józsi bácsi a kemping mindenese meséli:
Volt úgy, hogy már a nyitás napján kint állt a kocsisor a kapu előtt, csak úgy sárgállottak a holland rendszámtáblák. Most meg?
Az óriáscsúszda üres, a vízibiciklik a kikötőben pihennek. A csónakkölcsönzőben egész júniusban semmi forgalom nem volt.
- 40 forint jött be ma 11 óráig - mondja Kenyér Lajos zöldséges. Nem volt ezer forintnyi forgalom naponta. Ha ebből levonja a bérleti díjat, a Tb-t, egyebeket, mi marad? Tavaly 5 ezren voltak kint egy hétvégén. Máskor ilyenkor 2-300 ember szokott lenni a kempingben is. Gyenge duma, hogy víztározónak épült a tó. Nevetséges.
Nyáriné Harsányi Judit az egyik büfé bérlője:
Minősíteni sem lehet a forgalmat. Ez a bolt főleg a kempingre épült. Jöttek a németek, megkérdezték mi van a vízzel és tovább álltak, be sem mentek a kempingbe.
Miután a kékalga-coli parával sikerült elriasztani a vendégeket, kiderült: nem volt indokolt a fürdés megtiltása. Annyi történt, hogy a vízmintában találtak egy-két fekáliától származó coli bacilust, amely bizonyos fertőzésre engedett következtetni, ám ettől nem kellett volna kitenni a Fürdeni tilos! táblát. Szabados Péter polgármester ekkor így nyilatkozott: a colit kimutató köjál-szakember egyszer sem mondta egyértelműen, hogy be kell tiltani a fürdést a Desedán. Dr. Kéki Zoltán jegyző azonban határozott lépésre szánta el magát. Elmondta: ő a vizsgálat alapján egyértelműen úgy ítélte meg, nem vállalhatják a felelősséget az esetleges fertőzésért, ezért jött a tiltás, a figyelmeztetés. Aztán mindenki maga döntse el, fürdik-e a tóban.
El is döntötték, évekre…