Ha nagyon érthetőek akarunk lenni, akkor ez annyit tesz, hogy a leggyorsabb kereskedők (na meg persze az alkalmazottak) már akár most vasárnap is izzíthatják a vekkert és kelhetnek időben, ugyanis a továbbiakban senki és semmi nem tiltja nekik, hogy nyitva legyenek és profit reményében mosolyogva, dollárjelekkel a szemeik előtt várják a vásárlókat.
A vásárlók pozitívan fogadták a hírt
Ahogyan az várható volt, a legtöbben örültek a hírnek, hiszen a vasárnapi költekezést hiányolták a mindennapi rutinból. Ha éppen hiányzott valami a családi ebédhez, akkor a mise előtt nem tudtak csak úgy leugrani a sarki közértbe! Most azonban nyoma sincs a bosszúságnak, mondhatni inkább örömmel várják a hétvégét és mivel a fizetést is megkapták már, a pénztárcájukat is készítik.
Szerintem faja, hogy újra nyitva lesz minden vasárnap. Eddig is így volt, maradjon is így! Ezt az egy évet meg felejtsük el, ahogy van! Így szoktuk meg, ebben nőttünk fel. Ha a barátaimmal lógás közben chipset akarok enni, akkor csak bemegyek egy boltba, aztán meg tudom venni.
– fejtette ki véleményét K. Roméró, aki arra a kérdésre, hogy mit gondol a boltosok felháborodásról, jogosnak tartja-e, vagy sem, csak egy vállrándítással felelt.
Margit néni bevásárlás közben már egészen másként vélekedett: „Én eddig is megvettem mindent szombaton az unokáknak, mert mindig vasárnap jönnek hozzám a drágák. Egy kis gyümölcsöt ebéd utánra, meg most fagyit a jó idő miatt fogok is venni nekik, el ne felejtsem…” - Tessék felírni az agyműködést serkentő vitamint is!
Vannak, akiket hidegen hagy a téma...
Beszélgettünk olyannal is, aki a „nekem full mindegy, nem tudok főzni, nálam a vasárnapi ebéd az mindig valami rendelt kaja. Nem csinálok belőle nagy ügyet, nem túl hagyományos berendezkedésű a családom. Ami kell más, azt meg eddig is megvettem hétközben, de mondjuk hétvégén jobb, mert munka után nem fáradtan kell majd teszkózni, meg lesz időm beugrani a szoliba, mielőtt mennék a gyerekemért az oviba.” állásponton volt.
De mit mondanak a vasárnap is dolgozók?
Vannak azonban olyanok is, akik cseppet sem favorizálják az új felállást. Ők az elengedhetetlen kellékei az örömünnepnek, hiszen ők az eladók, a pénztárosok, a boltosok, akik bizony, amíg mi ruhákat nézegetünk, a jövő heti menühöz való alapanyagokat pipáljuk ki a listáról, vagy a gyereknek biciklit próbálgatunk, keményen dolgoznak.
Amíg nem jött be a vasárnapi vásárlás-stop, addig mindenki tudomásul vette, hogy bizony olyan a beosztás, amilyen, vasárnap is menni kell nyitni és polcot tölteni. Azonban a heti két szabadnap akkor is járt, tehát mondjuk kedden, amíg az office time-ban dolgozó munkás gürcölt, addig a boltos volt otthon és szabadság kivétele nélkül tudta intézni a banki és egyéb hivatali ügyeit.
Egy idősebb pénztáros néni elmondta, hogy nem tetszik neki a vasárnapi új munkamenetrend. „Tudjátok, az emberek többsége hét közben rettenetesen undok, flegma. Az eddigi tapasztalataim alapján, azért az 30 év eladói munka ám, nem kevés, vasárnap viszont sokkal kedvesebben viselkednek. Ráérnek, nem sietnek, nem dolgoznak, mosolyognak. Ez eddig jó. Na de ha ők nem dolgoznak, akkor mi alapján várják el, hogy én itt üljek a kasszában és bontsam ki nekik a szatyrokat? Mi is megérdemelnénk továbbra is ezt az egy fix pihenőnapot!”
Nektek mi a véleményetek a vasárnapi vásárlással kapcsolatban? Sajnáljátok Erzsi nénit, hogy dolgozik, vagy örömmel mentek majd plázázni a csajokkal?
