Magyar Péter arra utasította a köztársasági elnököt, hogy ma, a munkanap végéig ő is hozza nyilvánosságra a másik dossziét, ami szerinte a Sándor-palotában van.
Hétfő délután a második kormányülés utáni sajtótájékoztatón jelentette be Magyar Péter, hogy ma reggel nyilvánosságra hozzák a 2024 februárjában kirobbant kegyelmi ügy dossziéját. A kormányfő tegnap már elmondta, a volt igazságügyi miniszter csomagban terjesztett fel 40 nevet, ebből háromban javasoltak kegyelmet adni, de a bicskei ügy nem volt ezek között. Szerinte végül ezt nem ismert indokok alapján Novák Katalin változtatta meg és küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumnak.
Miről szólt a kegyelmi ügy?
2024 februárjában derült ki, hogy 2023-ban Novák Katalin elnöki kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon helyetteseként eltussolta főnöke pedofil bűncselekményeit. Novák és Varga Judit lemondott, de a kegyelem oka máig titok. Több információ szerint az elnöki kegyelmet Balog Zoltán püspök közbenjárására adta meg az egykori államfő. A Fidesz lényegében ezen a ponton veszítette el a napirend feletti uralmát.
Mit tartalmaz a mostani dosszié?
A most nyilvánosságra hozott hat dokumentumból az látszik, hogy K. Endre kegyelmi ügye az Igazságügyi Minisztériumban eredetileg nem támogatott kérelemként futott. A róla készült, 2023. április 14-i szakmai indokolás egyértelműen így zárul: „a kegyelmi kérelem teljesítését nem javasolom”. Az indoklás szerint K. Endre bűncselekménye „a gyermekotthonban történt szexuális visszaélések” eltussolásához kapcsolódott: vallomás-visszavonó irat elkészítésében vett részt, majd egy kiskorút arra próbált rávenni, hogy vonja vissza terhelő vallomását, ezért a főosztály szerint a kiszabott büntetés „a jellegén túlmutató hátrányt nem jelent”.
Három nappal később, április 17-én, a Kegyelmi Főosztály Varga Judit elé terjesztett összefoglalója 49 terhelt 51 ügyét tartalmazta: ebből mindössze három személy – E. J., S. A. és F. R. – ügyében javasolták kifejezetten a kegyelem gyakorlására irányuló előterjesztést, míg további 46 terhelt 48 ügyében nem. K. Endre monogramja nem a támogatott három név között jelenik meg, vagyis a dokumentumok alapján ő a nem javasolt ügyek közé tartozott.
A fordulat a Köztársasági Elnöki Hivatal felől érkezett. A 2024. február 5-én Tuzson Bence miniszternek készült Répássy-feljegyzés szerint a Sándor-palota kérte, hogy K. Endre kegyelmi kérelme „mindenképpen kerüljön felterjesztésre olyan időben, hogy Őszentsége Ferenc pápa látogatásáig a köztársasági elnök döntést tudjon hozni”. A minisztériumi összefoglaló külön rögzíti: a tárcának nem volt tudomása arról, hogy pozitív döntés fog születni, hiszen korábban is előfordult, hogy egy ügyet sürgősen felterjesztettek, mégsem adtak kegyelmet.
2023. április 18-án Varga Judit hivatalosan megküldte a IV. kegyelmi felterjesztést Novák Katalinnak: ebben a kegyelem gyakorlására tett miniszteri előterjesztés továbbra is csak E. J., S. A. és F. R. nevéhez kötődött, a további 46 személy 48 ügye – köztük a dokumentumok logikája szerint K. Endréé – javaslat nélkül került az államfő elé. A későbbi elnöki határozatban mégis már K. E. neve szerepel: Novák Katalin 2023. április 27-én kegyelemből felfüggesztette a hátralévő szabadságvesztését, elengedte a foglalkozástól és közügyektől eltiltás hátralévő részét, valamint mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
A dosszié egyik legsúlyosabb állítása nem is maga a pozitív elnöki döntés, hanem az, ahogyan az ellenjegyzés megtörtént. Répássy Róbert 2024-es feljegyzése kimondja: Varga Judit 2023. április 27-én ellenjegyezte a kegyelmi határozatot, ám erre „az idő szűkösségére, a pápalátogatás időpontjára figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor”.
Vagyis miközben K. Endre ügyét a minisztérium szakmai szinten nem támogatta, miközben a kegyelemre javasolt nevek között előzetesen nem szerepelt, és miközben a tárca állítása szerint nem számított pozitív döntésre, a Sándor-palota sürgetésére az ügy mégis eljutott az államfői kegyelemig, majd a szokásos minisztériumi eljárási rendet megkerülő ellenjegyzéssel vált hatályossá.
A nyilvánosságra hozott iratok tehát nem válaszolják meg, ki és milyen megfontolásból emelte át K. Endrét a nem támogatott ügyek közül a ténylegesen kegyelmet kapók közé, de pontosan megmutatják azt a kritikus töréspontot, ahol a szakmai elutasításból politikailag végrehajtott kegyelmi döntés lett.
