Az új kutatás szerint a női politikusokat érő támadások nem elszigetelt esetek, hanem a politikai rendszer működésébe beágyazott mintázatok. A vizsgálat öt európai ország parlamenti képviselőinek tapasztalatait dolgozta fel, és több területen Magyarország mutatta a legsúlyosabb adatokat. A kutatók szerint a jelenség nemcsak az érintetteket károsítja, hanem a demokratikus részvételt is szűkíti.
A JÓL-LÉT Alapítvány kedden nyilvánosságra hozta „A tűrés határai – Parlamenti képviselőnők tapasztalatai a nemi alapú politikai erőszakról” című kutatásának eredményeit. Az Európai Unió által támogatott, öt országra kiterjedő vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy
a nőket érő politikai erőszak nem elszigetelt incidensek sorozata, hanem a politikai intézményrendszerben újratermelődő, rendszerszintű jelenség.
A kutatás szerint a magyar parlamenti képviselőnők körében kiemelkedően magas a különböző erőszakformák előfordulása. A megkérdezettek 91 százaléka számolt be szexualizált erőszakról vagy zaklatásról, 64 százalékuk pedig fizikai erőszakkal kapcsolatos tapasztalatokról. A válaszadók jelentős része arról is beszámolt, hogy munkáját intézményi eszközökkel akadályozták, például adatigénylések korlátozásával, felszólalási lehetőségek szűkítésével vagy erőforrások visszatartásával.
Az interjúk alapján a politikai támadások gyakran nem a képviselők szakmai munkájára, hanem nemükre, külsejükre vagy magánéletükre irányulnak. Több résztvevő arról számolt be, hogy az online zaklatás, a gyűlöletkampányok és a folyamatos lejáratási kísérletek miatt egyre inkább kerülik a nyilvános szerepléseket, bizonyos témákat nem vállalnak fel, vagy akár a politikából való kilépésen is elgondolkodnak. A kutatók szerint az öncenzúra és a visszahúzódás a demokratikus részvétel szűküléséhez vezet.
A jelentés több szakpolitikai ajánlást is megfogalmaz. Ezek között szerepel a nők elleni politikai erőszak önálló jogi kategóriaként történő elismerése, az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, pártfüggetlen parlamenti panaszkezelési mechanizmusok létrehozása, valamint a digitális platformok és a koordinált online zaklató hálózatok hatékonyabb kezelése. A kutatást készítő szervezet szerint a nők biztonságos közéleti részvétele nem csupán egyenlőségi kérdés, hanem a demokratikus intézményrendszer működésének alapvető feltétele.
Mint olvasható a közleményükben, Magyarország 2026 áprilisában új politikai ciklusba lépett, amely a nők közéleti képviselete szempontjából is új lehetőségeket teremt. A választások eredményeként olyan Országgyűlés alakult, amelynek számos tagja a hagyományos politikai pályán kívülről, a civil szférából, a tudományos életből vagy más szakmai területekről érkezett. A kutatást készítók szerint
ez kedvező alkalmat kínál arra, hogy a demokratikus intézmények működését kutatási eredményekre és bizonyítékokon alapuló szakpolitikai javaslatokra építve továbbfejlesszük.
Az új szereplők ugyanakkor egy olyan, gyakran rejtve maradó jelenséggel is szembesülhetnek, amelynek működését és következményeit Magyarországon eddig csak korlátozottan vizsgálták: a nőket érő nemi alapú politikai erőszakkal. A JÓL-LÉT Alapítvány kutatása ennek a jelenségnek a mechanizmusait, hatásait és demokratikus következményeit tárja fel, hogy hozzájáruljon egy biztonságosabb, befogadóbb és igazságosabb közéleti környezet kialakításához.
A kutatást Dr. Szél Bernadett, Dr. Zorigt Burtejin és Keveházi Kata készítette az Európai Unió által finanszírozott +3R (Recognise, Resist, Rise Up) projekt magyar partnerszervezeteként.
