A Sándor-palota honlapján közzétették a K. Endre kegyelmi ügyéhez kapcsolódó hivatalos dokumentumokat. Az ügy korábban komoly politikai következményekkel járt: Novák Katalin volt köztársasági elnök és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is távozott posztjáról.
Az előzményekhez tartozik, hogy a kormány birtokában lévő iratok egy részét Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy a Sándor-palotánál lévő dokumentumokat is tegyék elérhetővé. A köztársasági elnöki hivatal pénteken közzé is tette a birtokában lévő iratokat.
Korábban ismertté vált, hogy a KEH/2787-6/2023 ügyiratszámú kegyelmi döntés dokumentációjában szerepelt: az illetékes főosztály nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét.
A rendelkezésre álló információk szerint Varga Judit több alkalommal is elutasító álláspontot képviselt, Novák Katalin azonban végül a javaslat ellenére kegyelmet adott
A Sándor-palota honlapján megjelent dokumentumlista péntek reggel még elérhető volt, a feltöltött iratok azonban nem nyíltak meg megfelelően. Nem sokkal később már maga a dokumentumokat tartalmazó oldal is akadozott, vélhetően a jelentős érdeklődés miatt.
Nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy dokumentumait
A közzétételhez kapcsolódó közleményben a Sándor-palota azt írta: a köztársasági elnök kezdettől támogatja a „kegyelmi ügyként” ismertté vált döntés kivizsgálását. A hivatal szerint Sulyok Tamás kész együttműködni annak érdekében, hogy a közvélemény valós képet kaphasson az ügyről.
A közleményben ugyanakkor azt is jelezték, hogy a Sándor-palota sajnálattal vette tudomásul: álláspontjuk szerint a kormány nem működött együtt az iratok szakszerű, közigazgatási gyakorlatnak megfelelő átvételében. A hivatal ezért a fokozott közérdeklődésre tekintettel úgy döntött, nem teszi a dokumentumok megismerhetőségét a kormányzati együttműködéstől függővé, hanem saját honlapján teszi közzé a nála lévő hivatalos iratokat.
A Sándor-palota közleménye szerint a köztársasági elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányzat és más hatalmi ágak közötti kommunikáció a közösségi médiába és a sajtó nyilvánosságába helyeződött át.
