Több balatoni településen az elmúlt hetekben elhullott hattyúkat találtak a part mentén és a nádasok közelében. Keszthely környékén is több esetet jelentettek a helyiek. A szakemberek azt kérik, hogy minden elpusztult vízimadarat haladéktalanul jelentsenek a kormányhivatalnak vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, mert a gyors bejelentés segíti a vizsgálatok elindítását.
Az elmúlt időszakban több balatoni településről is érkeztek bejelentések elhullott hattyúkról az elmúlt hetekben. A lakosok – elsősorban a közösségi médiában – arról számoltak be, hogy a tó partján és a nádasok mentén tetemeket találtak; Keszthely környékén is többször jeleztek ilyen eseteket - közölte a keszthelyi tv híradójában.
Természetvédelmi szakemberek és hatóságok felhívják a figyelmet, hogy minden ilyen észlelés jelentőséggel bír az állategészségügyi vizsgálatok szempontjából, ezért azt javasolják: aki elpusztult vízimadarat talál, haladéktalanul értesítse a kormányhivatalt vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatalt (NÉBIH). A gyors bejelentés segíti a tetemek begyűjtését és a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat.
A hattyúk elpusztulásának pontos oka jelenleg még nem ismert. A szakértők nem zárják ki, hogy a háttérben akár madárinfluenza (HPAI) is állhat – épp a vízimadarak körében és európai szinten is kimutatták a vírus jelenlétét idén vadon élő madarakban és baromfiállományokban. A szakértők szerint világviszonylatban 2026 elején több helyen detektáltak már HPAI vírusokat vadon élő vízimadár tetemekben is, és Magyarországon korábban baromfiállományokban is regisztráltak H5N1 típusú madárinfluenzát.
Korábbi hazai esetek is azt mutatják, hogy a hattyúk elhullása mögött madárinfluenza is állhatott: 2017-ben Zala megyében a Muraszemenyei bányatóban talált elhullott hattyúk mintáiban madárinfluenzát mutattak ki.
Emellett a hosszabb, hideg téli időszak táplálékhiányt és erős fizikai stresszt okozhat a vízimadaraknak – különösen, ha a tavak befagynak, és a madarak nem jutnak elegendő táplálékhoz. Ilyen körülmények között önmagában is megnőhet az elhullás kockázata.
A hatósági vizsgálatok célja most annak tisztázása, hogy:
- fertőző betegség – így elsősorban madárinfluenza – okozta-e az elhullásokat,
vagy más, környezeti tényezők, például hideg időjárás vagy toxikus anyagok játszanak szerepet, - szükség van‑e további intézkedésekre a vadon élő madárállomány védelmében.