Civil szervezetek szerint a hazai fakitermelés és biomassza-használat rendszerszinten pusztítja a legértékesebb erdeinket.
Védett erdei élőhelyek tűnnek el Magyarországon úgy, hogy a kivágott fa döntő része nem az otthonok melegét szolgálja, hanem veszteségként végzi erőművekben vagy a levegőbe engedve az energiát. Erre hívták fel a figyelmet Lillafüreden, a Bükki Nemzeti Park közepén természetvédelmi szervezetek - az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország -, amelyek szerint az ország erdőterületeinek mintegy 95 százalékán zajlik faanyagtermelés, még védett és Natura 2000-es területeken is.
A Bükki Nemzeti Parkban évről évre vágásterületek keletkeznek, sokszor száznegyven-százötven éves tölgyesek és bükkösök esnek áldozatul, pedig ezek pótolhatatlan élőhelyei ritka madaraknak és nagyragadozóknak, valamint kulcsszereplői a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
A kitermelt faanyag több mint fele nem tartós felhasználásra kerül, száz kivágott fából hatvankettőt eltüzelünk, közülük húszat biomassza-erőművekben, miközben ezek az erőművek az ország villamosenergia-fogyasztásának csupán töredékét adják. A szervezetek szerint mindez egy olyan erdőgazdálkodási rendszer következménye, amely hosszú ideje a gazdasági szempontokat helyezi előtérbe az ökológiaiakkal szemben, és még a nemzeti parkokban sem garantálja az élővilág védelmét.
Álláspontjuk szerint egyértelmű állami döntésre lenne szükség, amely kimondja, hogy a védett területeken a természet megőrzése az elsődleges cél, mert az erdők nem tüzelőanyagok, hanem összetett élő rendszerek, amelyek eltűnésének következményeit mindannyian meg fogjuk érezni.
