Október 21-e, Szent Orsolya napja nemcsak egy őszi ünnep a naptárban, hanem a régi paraszti világ „időjárás- és termésjóslója”, amelyből a tél és a következő év bőségét próbálták kiolvasni.
A paraszti hagyományban az őszi jeles napok nemcsak ünnepek voltak, hanem idő- és termésjóslók is. Közülük Szent Orsolya napja különösen fontosnak számított: sokfelé hitték, hogy aznapi időjárása hosszabb időre előre megmutatja, mi várható. A régi mondás így tartja:
Ha Orsolya napján süt a nap, karácsonyra havas az ablak
Másutt úgy vélték, Orsolya napja a tél arcát jelzi: szép idő = hosszú ősz, eső = korai tél. A termésre is „rákérdeztek”: ilyenkor megnézték a búzavetést – a sűrű, erős állomány jó évet ígért. Néhány vidéken a gazdasszonyok „Orsolya-kenyeret” sütöttek, és a kenyér repedéseiből olvasták ki, milyen hosszú lesz a tél, és hogyan alakul a jövő évi termés.