Napvédő? Igen. De a Balaton élővilága is megsínyli...
A nyári hőségben fürdőzők százezrei keresik fel a Balatont, hogy felfrissüljenek a tó vizében. A napégés és a bőrkárosodás ellen legtöbben fényvédő kozmetikai készítményeket – naptejeket, napkrémeket – használnak. Ezek hatóanyagai, úgynevezett UV-szűrők, a bőrre felhordva megvédik azt az UV-sugárzás káros hatásaitól.
A fényvédők alapvetően két típusba sorolhatók:
-
a fizikai UV-szűrők apró ásványi részecskékkel a bőrfelszínen visszaverik a napsugarakat,
-
míg a kémiai (szintetikus) UV-szűrők hatóanyagai felszívódnak a bőr mélyebb rétegeibe, és ott elnyelik az UV-sugárzás energiáját.
A vízi környezet szempontjából elsősorban a kémiai UV-szűrők jelentenek problémát, mivel ezek fürdőzés közben egy részükkel lemosódnak a bőrről, és így a tó vizébe kerülnek. A legtöbben nem gondolnak bele, hogy ez valójában mekkora terhelést jelent a Balaton élővilágának.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának számításai szerint a nyári csúcsszezonban naponta akár 850 kilogramm kémiai UV-szűrő hatóanyag is bejuthat a Balatonba. Nem meglepő tehát, hogy ezek a vegyületek kimutathatók a vízből, az üledékből és különféle vízi élőlényekből is – például algákból, kagylókból.
A kutatóintézet munkatársai három éve rendszeresen ellenőrzik a Balaton tizenhárom frekventált strandját. A mérések során az öt leggyakrabban használt kémiai UV-szűrő vegyület koncentrációját követik nyomon, és értékelik azok ökológiai kockázatait is. Az adatok publikálása folyamatban van. A kutatások célja nemcsak a szennyezés mértékének feltárása. Az intézet munkatársai laboratóriumi kísérletekben vizsgálják, hogy ezek az anyagok milyen hatást gyakorolnak a vízi élőlényekre, és dolgoznak azon is, hogyan lehetne hatékonyan eltávolítani ezeket a szennyező vegyületeket a vízből. A HUN-REN BLKI célkitűzései között szerepel egy természetes UV-szűrő vegyületcsoport azonosítása is, amely környezetbarát alternatívát kínálhat a jövő fényvédő termékeihez.
