2026-tól minden munkáltatónak kötelező lesz alkalmazni az Európai Unió új bértranszparencia-rendeletét, amely alapjaiban változtathatja meg a cégek belső működését - hívja fel a figyelmet a Economixen nyilatkozó HR-szakértő.
És ez a szabályozás nem csupán a fizetések nyilvánosságáról szól: a háttérben komoly átrendeződés indulhat meg a munkaerőpiacon. A szakértő szerint a cégek egy része kénytelen lesz kalkulálni azzal, hogy a bérkülönbségek felszínre kerülése után egyes dolgozók elhagyják a szervezetet, vagyis megnőhet a fluktuáció. Ha egy cég nem tud gyorsan és átláthatóan bért rendezni, akár létszámtervezési szinten is újra kell gondolni a működést.
De nemcsak a munkavállalók döntenek majd a távozás mellett: az is előfordulhat, hogy egy vállalat úgy ítéli meg, valaki túl magas bért kap a teljesítményéhez képest, és inkább olyan kollégák megtartására fókuszál, akik valós értéket képviselnek - még ha jelenleg alul is vannak fizetve.
A transzparens rendszer feszültséget is megelőz: A nyílt bérstruktúra ugyanakkor nemcsak kockázatot, hanem lehetőséget is jelent. A szakértő szerint ha egy cégnél átlátható, világos kritériumrendszer működik, sok későbbi konfliktust és félreértést el lehet kerülni. Így ha egy munkavállaló nem érti, miért annyi a bére, amennyi, objektív, rendszerszintű válaszokat kaphat, nem egyéni indoklásokat.
A rendelet elkerülhetetlenül egy átfogó újragondoláshoz vezet majd, sok vállalatnak először kell érdemben szembenéznie a belső bérkülönbségekkel, és dönteni arról, hogyan alakítsa ki hosszú távon fenntartható és igazságos struktúráját.
