Vendégszektor névre hallgató új rovatunkban a közvéleményt leginkább foglalkoztató események, történések egy-egy szakértőjét kérjük meg, hogy fejtse ki véleményét az adott témakörről. A szerzők a leírtakat legjobb tudásuk szerint saját véleményként írják, azokban szerkesztőségünk nem végez módosításokat. Új házi kedvenceink örökbefogadásával kapcsolatban ezúttal Dr. Garamvölgyi Rita, a kaposvári Városkapu Állatgyógyászati Központ állatorvosa írt néhány rendkívül fontos tudnivalót.
Ha valaki úgy dönt, hogy négylábú kedvenccel növelné a családja létszámát, mindenképp gondolja át az alábbiakat:
-az állat beszerzési ára, „papírjai” (oltási könyv, törzskönyv, szülők szűrési eredményei) tükröz bizonyos minőséget, amely a későbbi állattartásra is kihatással lesz. A megfelelő szaktudással rendelkező, lelkiismeretes tenyésztő igyekszik a lehető legjobb minőségű, egészséges, az adott fajtára jellemző genetikai betegségektől mentes állatok tenyésztésére. Ismert eredetű, törzskönyves, gondosan megválogatott tenyészállatokat használ, a kölyköket életkoruknak megfelelő vakcinázásban, féreghajtásban részesítteti állatorvosával, az állatokat 8 hetes koruk előtt nem adja a vevőnek. Évek óta kötelező a mikrochip megléte kutyák esetében a tulajdonosváltás pillanatában, sajnos ezzel is csak tájékozott tenyésztők szoktak tisztában lenni.
- Egy tenyésztő szereti az állatait, ezért neki fontos, hogy az utódok kihez, milyen körülmények közé kerülnek, ennek érdekében törekszik arra, hogy megismerje a vevőit. Ezzel szemben a szaporítók célja a minél több értékesíthető állat létrehozása, mindenféle kontroll és szakmai irányelvek mellőzésével. Tőlük a leendő tulajdonos szinte soha nem kap érvényes oltási könyvet. A szaporítók sokszor nem optimális környezetben tartják az állatokat, ezért nem is szívesen engedik az állatok közelébe a leendő vevőt, az átadás-átvétel gyakran parkolókban, bevásárló központokban történik. A genetikai szűrővizsgálatok számukra ismeretlenek, ezért az ilyen eredetű állatok, bár jóval kedvezőbb vételárért birtokunkba kerülhetnek, később súlyos állatorvosi költségeket generálhatnak.
-a megfelelő táplálék biztosítása. Manapság rendkívül széles kínálattal rendelkeznek a tápgyártók, állateledel előállítók. Itt is igaz, hogy az ár általában tükrözi az adott eleség minőségét, tehát érdemes átgondolni, hogy fogjuk-e tudni biztosítani a megfelelő táplálékot állatunknak, ami egy rendszeres kiadást fog jelenteni akár 10-15 éven keresztül.
-oltások, élősködők elleni védelem, rendszeres féreghajtás. A fertőző betegségek elleni védekezés alapvető fontosságú a rendszeres védőoltásokkal, melyeket a kölyökkori alapimmunizálás után általában évente kell ismételni. Számos élősködő, parazita megtelepedhet állatainkban (akár folyamatos benti tartás mellett is), amik egy része állatunkra nagyon veszélyes betegségeket okozhat, illetve emberre is átterjedhet. Ezek ellen folyamatos és rendszeres védekezés szükséges, ami ugyancsak megterheli a családi kasszát.
-betegségek, műtéti ellátás költsége. Bár létezik állatok részére is biztosítás, ami bizonyos mértékben téríti az állatorvosi költségeket, figyelembe kell venni, hogy egy váratlan betegség, baleset gyógykezelésének és műtéti ellátásának költsége kifejezetten megterhelő lehet.
-alapvető felszerelések (etető, itató, póráz, fekhely, játékok stb.). Rendkívül széles a kínálat és az árfekvés, de ezek is alapberuházásnak számítanak az állattartáshoz. Szerencsés esetben ezek évekig használhatóak.
Általánosságban elmondható, hogy a kiskutya első egy éve a legmegterhelőbb a gazdik számára, eleség, betegségek kezelése, jutalomfalat nélkül is elérheti az 500.000 Ft-ot. Éppen ezért, amikor egy kiskutya megvásárlásán gondolkodunk, ne csak a vételárra koncentráljunk, hanem azt követő kiadásokra is készüljünk fel!
