Az 1950-es években kőolajat kerestek Zala megyében, melynek során Csisztapusztára is eljutottak. Azonban egészen mást találtak, mint amit kerestek: 42 fokos termálvíz tört a felszínre, melyet hamar fel is fedeztek a közeli állami gazdaság dolgozói. A Fortepanra felkerült fotók mostani szemmel szürreálisnak mondható képet festenek 1956-57 nyarának csisztapusztai "ős-fürdőjéről".
Az állami gazdaság dolgozói elsőként fedezték fel, hogy reumás panaszokra kedvezően hat a mélyből feltörő termálvíz, ezért kis gödröket vájtak a földbe, melyek kezdetleges medencékként funkcionáltak.
Kiépített út híján eleinte gyalogosan, biciklivel, lovaskocsival keresték fel a spontán kialakuló fürdőt, melynek híre így is gyorsan terjedt és a buzsáki tanács is felismerte jelentőségét.
Később társadalmi munkában betonmedencéket építettek és apránként megkezdődött a termálfürdő kialakítása.
Az enyhén kénes termálvíz mozgásszervi, reumatikus betegségek, nőgyógyászati gyulladások és bőrbetegségek kialakulására is alkalmas. A Balatonhoz való közelsége miatt sok nyaralóvendég amolyan "B-terv rossz idő esetére"-alapon gondol a fürdőre.