Avagy újévi fogadalmak és a változtatás pszichológiája
Sokan fogadkozunk szilveszterkor, hogy mi mindent csinálunk majd másképp az új esztendőben. Az esetek nagy részében végül semmi nem lesz a nagy elhatározásokból.
Vajon miért fogadkozunk szinte minden évben az óév végén és az új év elején? És vajon miért van az, hogy a legtöbbször nem sikerül az újévi fogadalmak betartása?
Az edzőtermekben január elején hatványozottan megugrik az új vendégek száma – hála a sok újévi fogadalomnak. Aztán februárra valahogy kevesebb új arc marad a teremben.
Az újévi fogadalmak megszegése, elhagyása szinte már hagyománynak tekinthető. És bár csak kevesen tartanak ki hosszú távon elhatározásuk mellett, de miért tesznek mégis olyan sokan újévi fogadalmat?
Az újévi fogadalmak háttere
Az emberek többsége szeret célt állítani, ami motiválja és fontos kapaszkodókat, perspektívát ad. Az év fordulója pedig jó apropó a számvetésre. Ösztönzőleg hathat ránk a tiszta lappal indulás érzése is – mondja Dr Koltói Lilla tanácsadó szakpszichológus.
Mivel ilyenkor egészen konkrét dolgokat fogalmazunk meg, sokkal jobban átlátjuk, hogy mely céloktól lennénk boldogabbak.
A konkrét célok teljesíthetőbbek, mint az általánosan megfogalmazottak.
Akkor miért nem sikerül mégsem?
De miért nehéz mégis kitartani a fogadalmaink mellett? Miért adjuk fel viszonylag hamar? Ennek egyik oka sokszor a már említett megfogalmazási hiba: túl általánosan, nem pontosan – saját-személyünkre – szabottan fogalmazunk. Oké, szeretnék fitt lenni, de azt pontosan hogyan szeretném elérni?
Egy másik gyakori akadályozó tényező, hogy egyszerre túl sokat akarunk, túl sok területen szeretnénk változtatni. Vagy túl nagy feladatot vállalunk magunkra, túl nagy lépésben gondolkodtunk.
Ilyen esetekben fennáll a veszélye, hogy siker helyett inkább frusztrálódás lesz a vége, hiszen erőn felül kell(ene) hosszú távon teljesíteni.
Segítség a fogadalmak betartásához
Érdemes már a tervezéskor végiggondolni, valójában mire van kapacitásunk.
Hogyan építhető be a hétköznapjainkba a változás?
- Egyszerre csak egy területen dolgozzunk magunkon, a nagy lépéseket inkább bontsuk fel kisebb lépésekre.
- Ha nem frusztrálnak a határidők, jó, ha valamilyen időkeretben is tudunk gondolkodni.
- Sokat segít, ha tisztázzuk, miből fogjuk észrevenni, hogy elértük a célunk, milyen mérföldkövei vannak a változásnak.
- Arra is hasznos kitérni, milyen akadályokra, buktatókra számíthatunk a folyamatban. És jó, ha van elképzelésünk arról is, hogyan kezeljük azt a helyzetet, ha megbicsaklunk, elbizonytalanodunk.
- Érdemes magát a változás folyamatát szem előtt tartani a csak a célra fókuszálás helyett.
- Így akár az is beleférhet, hogy egyszer kihagyjuk az edzést, vagy egyik nap nem tartjuk a diétát – és ezzel nem kell az addigi eredményeket feladottnak tekinteni.
- Tudatosítsuk, hogy a változtatás egy tanulási folyamat, hiszen új viselkedésmódokat építünk be az életünkbe. Vagyis idő kell, hogy rutinná váljon az új szokás és így természetes, hogy olykor elmegy a kedvünk az egésztől, vagy nehéz kitartani és nem megy azonnal tökéletesen.
-
Végül pedig emlékezzünk: akármelyik hónap akármely napja tökéletesen alkalmas arra, hogy azt mondjuk: MOST VÁLTOZNI, VÁLTOZTATNI AKAROK!
Kitartó munkával, türelemmel és önelfogadással felvértezve – sikerrel járunk majd!
