Göncz Dalmát gyerekkora óta érdekelte a művészet, a betonból készülő alkotásai mára már meghódították az Egyesült Államokat, legutóbb pedig már Hongkongot is.
Dalmáról és munkásságáról az Index közölt nemrég egy újabb cikket, melyből kiderül, hogy ugyan már gyermekkora óta művészi pályára készült, és alkotásaiból már tizenévesen is rendeztek kiállítást, szülei mégis a gazdasági főiskolát és a civil szférát jelölték ki számára. A képzőművészettől mégsem sikerült eltántorítani, folyamatosan alkotott és kísérletezett, a főiskolán elsajátított tudást pedig a művészi tevékenységének menedzselésébe fektette.
A művésznő elmondása szerint a magyar művészeti szcéna egy igen zárt közösség, ahol “rendszeren kívüliként” sokkal nehezebb érvényesülni.
Ez nagyon aprólékos, nagyjából 0-24-es munka, fanatikusan hinned kell magadban, hogy meghallják és megértsék, amit „mondasz”, és ugyanazt lássa a külvilág, mint te. A Képzőművészeti Egyetemen szerzett végzettség nélkül az ember elképesztő mennyiségű falba ütközik ezen a pályán, de nekem sosem vette el a kedvemet, hanem inkább ellenkezőleg, inspirálóan hatott rám.
„Ha kicsit racionálisabban akarjuk megközelíteni a művészeti tevékenységet, akkor ez a sok idő és munka egyben „komoly befektetés” is. Anyagilag, és az ember életének viszonylag rövid földi idejét tekintve is. Sok lemondással is jár, csakúgy, mint mondjuk egy profi sportolónál, de az alkotás öröme, és aztán az, ahogy egy festmény saját útra kel, és otthonra lel valahol a nagyvilágban, vagy itthon Magyarországon, mindenért kárpótol.”
„A kezdeti időszakban az volt az elsődleges célom, hogy amíg nem tudok hazai sikereket felmutatni, addig nem indulok neki a nagyvilágnak. Megkerestem a portfóliómmal magyar galériákat, galeristákat, de eleinte nem jártam sikerrel. Számomra is meglepő volt, hogy először külföldről jöttek a sikerek.”
Az egyik budapesti kiállítás alkalmával ismerkedett meg két galériatulajdonos művészeti vezetőjével, akik elhívták Miamiba, ahol első komolyabb nemzetközi kiállítást rendezhette meg, ezt követően pedig még komolyabb megkeresések érkeztek: Milánó, Párizs, Bécs, Barcelona, Padova, Bejrút.
A közösségi médiát Dalma portfólióként használja, ezért folyamatosan posztol és pörgeti őket, legutóbbi, decemberi hongkongi kiállításának szervezői is az Instagramon találtak rá Dalmára, és fél év szervezés után végül önálló kiállítást szerveztek együtt az egyik belvárosi luxusáruház közepén.
Habitus, alázat és remény, ezek kellettek ahhoz, hogy felfigyeljenek rám külföldön.
A hongkongi kiállítás ráadásul hatalmas sikerrel zárult Dalma számára, a tíz kiállított képéből kilenc is elkelt, így felkérték, hogy márciusban egy nagyobb volumenű, 20 képből álló kiállítást rakjon össze, májusban pedig egy másik ázsiai művészeti vásárra is meghívót kapott, de japán, koreai és dél-amerikai kiállítók is keresik.
Egy kezemen meg tudom számolni, hogy Magyarországról hány fiatal jutott el idáig, főleg önerőből - emelte ki Dalma, aki három gyermeke mellett szorít még időt alkotásaira.