Ki ne ropogtatta volna őket vidáman régen a piacokon, vásárokban, rejtett el belőlük egy-egy csomaggal a kosarak alján a kisboltokban? A különböző ízű chipsek és millió féle rágcsák előtt az egyszerű, de annál nagyszerűbb sajtos ropogós volt az úr itthon, amely finomságnak épp egy kaposvári csapat szeretne most újabb lökést adni.
És hogy ezt honnan tudjuk? Ebbe tényleg szó szerint belebotlottunk, a belvárosi Azúrban találtuk meg hatalmas színes, csinnadratta kiállítópolcukat, rajta tetőig pakolva különböző ízű ropogósokkal. Ebből nem csak sajtos van? - néztünk kérdőn az épp a kezünkben tartott szezámmagos vagy épp tökmagos zacskókra. Mikor ezt az eszmefuttatást a pénztárnál is folytattuk a kedves eladóhölgy felvilágosított minket, hogy bizony ez ráadásul kaposvári is, itt készítik a városban!
Ez már-már megért volna egy kis kutakodást, de biztos, hogy a boltból kilépve többet már nem is jutottak volna eszünkbe, ha az irodai asztalra kerülve nem csórtak volna belőle egy-egy szemet a társak, majd beleroppantva elismerően nem biccentenek, hogy
jó rég nem ettem már hasonlót!
És tényleg, mintha nagyszüleink gyúrták és készítették volna a legnagyobb odaadással, nem spórolva belőle egyetlen hozzávalóval sem. Ezek tényleg az igazi, vastag sajtos ropogósok, amelyekbe ráadásul nem túl hivalkodón, de egy-két ízben valóban nagyon ötletesen csalafintaságot is elrejtettek. Itt döntöttük el, hogy meg kell tudnunk, kinek jutott eszébe egy tényleg egyszerű rágcsálnivalót új köntösbe bújtatni, majd felfuttatni a városban. Meg is találtuk őket kaposvári kisüzemükben, ahol meg is osztottak velünk néhány mondatot, hogy honnan jött ez az új sajtos ropogós épp Kaposváron.
Ugyan már a telefonban is említették nekünk, hogy ne nagyüzemi gyártást képzeljünk el, a kis egységbe belépve rögtön a kézműves szó jutott eszünkbe.
- Erre emlékszem, ilyet használt a mama is! - mutatott az egyik kicsit nagyobbacska sütőre Dobi, mire jött a megerősítés bizony, a formátum a régi. Kézzel dagasztanak, a régi, hagyományos gépekbe kerül az eredeti receptúra szerint a tészta, majd a néhány perces sütést követően már el is készültek a ropogósok.
Nagyjából egy évig próbálkoztunk a procedúrával, a recepttel, az ízekkel és úgy az egésszel, mire kialakult a végleges, mostani rendszer - mesélte Zsolt. Mint látod, úgy döntöttünk, hogy a régi módszernél maradunk. Azok a vékonyabb ropogósok amivel máshol találkozni azért olyanok, mert egy automata gép csinálja. Más a végeredmény, hiszen több víz kisül a tésztából, ezáltal másabb az íze, elveszik a tartalmasabb struktúrája. Csak kézi technikával lehet ezt így elkészíteni, ez a mi titkunk!
Az biztos, hogy az első jelzők között jutott eszünkbe nekünk is a házias jelleg, ez pedig elmondásuk szerint tényleg az eljárásnak köszönhető, amely ugyanaz, mint régen volt.
- Ízekben sem estünk át a ló túlsó oldalára, maradtunk azért a hagyományos vonalon, talán csak az egyik lóg kicsit ki a sorból - folytatta már Olívia. Van sajtos, töpörtyűs - egyébként ez a kettő megy a legjobban - aztán jön a napraforgós, tökmagos, köményes, de van még fokhagymás és chia magos is. Igen az utóbbi talán kicsit fura lehet, ezt inkább a fiatalabb korosztálynak hoztuk be, de szerencsére pozitívak a visszajelzések, szeretik!
Ugyan mi eddig csak az Azúr üzletekről és a Marázplastról tudtunk ahol találkozni velük, gyorsan kiderült, hogy jóval több egységről van szó és nem csak városunkban. A polcokon van még a West Nagykereskedésnél, a Zsolnai zöldségesnél, a Kovács ABC-ben, a Toldi ABC-ben, de a Nacsa Storeban is sőt, a Balaton déli partján szinte minden kisboltban megtalálható volt a nyáron:
- Az Azúr volt nekünk mostanában a legnagyobb lépés, így szinte az összes üzletükbe felkerültünk a polcokra, így találkozni a kaposvári Sajtos ropogóssal már Pécsen vagy akár Bonyhádon is. Egyre több rendezvényre is kérnek belőle, vittünk már esküvőkre is, ahol dicsérték a bulisabb vendégek, mondván felszívja a piát.
Tényleg jó dolog, hogy most már egyre több boltban Kaposváron nem csak a nagy márkák neveivel lehet találkozni a rágcsás polcokon, hanem egy helyi termékkel is, ami ráadásul még ennyire telitalálat. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy házibulinál az ebben lévő ropogósokkal telik meg a tányér, nem úgy, mint az egyre több levegőt tartalmazó chipsek esetében.
Az idősebb korosztályból is rengeteg dicséretet kapunk, nagyon szeretik a ropogósunkat. Nagyon szeretik a kisunokák is és gyakran mondják nekik, hogy ez pont olyan, mint amilyet ők sütöttek anno, és így már nem is kell bajlódniuk otthon, ha ropogóst szeretnének adni a piciknek ha átjönnek, csak visznek egyet ezekből. Szerintem nem kell ennél nagyobb elismerés!
Ha magatok is utánajárnátok irány a felsorolt üzletek egyike, keressétek a ropogósokat a polcokon.
Ha viszont üzletetek polcán is el tudnátok ezeket a kaposvári termékeket képzelni, keressétek nyugodtan Olivíát a +36 20 446 3971 számon!
