Ma már nehéz elképzelni, hogy a 80-as évek végén, még inkább a 90'-es és a 2000-es évek elején fénykorukat élték a kaposvári szórakozóhelyek, ezrek mozdultak meg egy-egy hétvégén sőt, néha még hétköznap is. Összehasonlításképpen: ma egy nagy diszkó örül, ha ötszáz fővel meg tudja tölteni a helyet. Sorozatunkban nem akarjuk könnyes szemmel siratni a város egykor népszerű klubjait, annál is inkább, mivel a 90-es évek elején jómagam is a csattogós pillangót tologattam, de jól fog esni egy kis nosztalgia azoknak, akik megfordultak valaha ezeken a helyeken. A Fehér Orrszarvú, a Chrome, a Fene után jöjjön a Tabacco sztori!
Sztori a sztoriban, hogy az emlékek feltárását nem a helyszínen kezdtem - hiszen mostanra szinte minden eltűnt ami a Tabaccora emlékeztetett -, hanem egy pezsgő Facebook csoport buliképeit böngészve. Úgy tűnik, az emlékek sokkal erősebbek bármelyik téglánál, amit bizonyít az alig egy hónapja létrehozott "Volt egyszer egy Tabacco..." csoport egy hónap alatt 1500 fősre duzzadt létszáma, és az egykori törzsvendégek véget nem érő sztorizásai azokról az éjszakákról...
1995. Susogós melegítők, patentos Adidas/Kappa nadrágok, kockás ing-kantáros farmer kombók, Agressor, holdjáró cipők, Air Max (a menőknek), hínárhaj, Malizia dezodor, Symphonia, Fecske, 80 Ft-os vadász, 100 Ft-os Kaiser sör, Cherry-barack, barackpálesz-almalé, 100 Ft-os beugró, pecsét-átnyomogatás...
És mindenki táncolt. Nem csak itt, az egész városban. Taverna, Orfeum, Yes, Park, Discovery - akkor még lehetett válogatni ki merre indul el a kaposvári éjszakába, az olcsó pia viszont sokszor a Tabaccot hozta ki győztesnek. A diszkó előtt ugyanis egy dohány-és italnagyker üzemelt itt - kevésbé sikeresen - az üzemeltetők nagyobb potenciált láttak a diszkóban.
Így született meg az újratervezés után a Tabacco, Kaposvár mellett Pécsett és Tapolcán is. A nagyker lehetővé tette, hogy a város többi szórakozóhelyénél lényegesen olcsóbban mérjék a piát, ami vissza is köszön a sztorikban: mindenki legalább egyszer leesett az emeletről/megbotlott a lépcsőn, vagy épp kidobták. Ez volt az a hely, ahol az egy főre jutó alkoholfogyasztás se előtte, se azóta nem járt ilyen himalájai magasságokban, valószínűleg régiós viszonylatban sem.
Szóval befizettük a 100 forint belépő díjat, majd ki kellet hoznom a srácot, mert rosszul volt. A bejárat előtt lévő aulánál leültünk és a betonozott “virágágyásba” leparkoltunk. Közben elindult benne a biológiai lift. Ami sok az sok, jönne kifelé. De pont az egyik kopasz smasszer kérdezte a másik gyereket, hogy jól van? Hánynod kell? Ha igen rossz vége lesz. “Sràc: nem semmi extra” Kidobó vissza a bejárathoz,abban a pillanatban kijött a sok vörös ördög a srácból. Én meg oda súgtam neki, hogy "Halkabban hányj, mert ki fognak minket baszni" - László.
Szóval működött az üzleti modell, rengetegen megfordultak itt egy-egy hétvégén, ittak, élvezték egymást és a zenét. Szólt a rock, az eurodance és a magyar sláger vegyesen, a dj pultban Kuncz Feri, Ábel Józsi, Tego bazsevált. Soho Party, Ace of Base, Flip da Scrip, Dj Bobo, Dr Alban, Scooter, Snap, Emergency House 'ésatöbbi.
Nekem kb 2szer lopták el a kabátomat a ruhatárból, de szerencsére mindig volt valaki, akinek a kabátja akkora volt, hogy a másik felébe belefértem, és így az illető haza is kísért. A második kabimnak hatalmas zsebei voltak, ezért egyszer egy Éva vermutot is sikerült becsempészni, azóta sem tudom meginni a vermutot. - Krisztina.
A fénykor 1999-ig tartott, eddigre a környék lakói nyomán már tornyosodtak a rendőrségi feljelentések, amit első körben még kivédett a diszkó, végül egy névváltás után - Labirintus - bezárni kényszerült.
Már csak néhány kérdés maradt a fejemben a vég nélküli sztorikat olvasgatva, kérlek ti adjatok rá választ kommentben, hogy az alábbiak valóban megtörténtek, vagy csak városi legendák?
Igaz hogy
- Egyszer valaki traktorral érkezett a discoba?
- Valakire rászakadt a diszkógömb?
- Előfordult hogy gázpisztollyal lövöldöztek a plafonba?
A történetek feltárói egy Éva vermutra a vendégeim!
