Összefogásunk következő családjának történetével az elmúlt hetekben többször is találkoztunk a közösségi oldalakon, mikor pedig megkértünk titeket, hogy ajánljatok számunkra rászoruló családokat akiken segíthetünk, a Horvai névvel többször is találkoztunk.
A családjukat ért megpróbáltatások azonban még annyira frissek, hogy az ő esetükben az Összefogás során először kivételt tettünk, és reméljük megbocsátjátok nekünk, ha őket nem videós formátumban mutatjuk be számotokra.
Összefogásunk egyik fő aspektusa a segítségnyújtáson kívül az is, hogy minél kevesebb gondot, megoldandó feladatot, terhet jelentsünk a kiválasztott családok számára, a stáb jelenléte, a kamerák kereszttüze és a kérdezősködések pedig jelen esetben még friss sebeket téptek volna fel, kényelmetlen szituációt teremtettek volna, így inkább mindezek nélkül kerestük fel őket történetük megismeréséért. Hogy tényleg segíthessünk.
A Horvai család megpróbáltatásai 11 évvel ezelőtt kezdődtek. Az akkor 35 esztendős egy másfél éves ikerpárt férjével nevelő anyuka súlyos vakbélgyulladást kapott. A műtétet követően javulni látszott az állapota, ám a fertőzések miatt további egy hónapig küzdenie kellett még az életéért. Végül szervezete feladta a harcot, gyermekei félárván maradtak és Tamáshoz kerültek.
Édesapjuk ettől kezdve egyedül, a nagyszülők segítségével nevelte a gyermekeket, erőn felül mindent megadva nekik, boldog gyerekkorban és szerető légkörben részesítve az édesanyjukat idejekorán elvesztő gyerekeket. Együtt fedezték fel az országot, túráztak Balaton körül, kívülről fújva a déli part látványosságait.
Ám néhány héttel ezelőtt az apuka ágynak dőlt. Felment a láza, köhögött, gyenge és erőtlen volt. Egy hétig a gyógyszerektől remélték a javulást, ám ekkor súlyosbodott az állapota, kiderült, hogy koronavírusos, és azonnal kórházba szállították. Édesanyja, és a gyerekek ekkor látták utoljára. A férfi három hetet töltött a kórházban, ugyan az első visszajelzések még arról szóltak, hogy napról napra javul az állapota, két hét múlva az intenzív osztályra került, ahol egy hét után szervezete feladta a harcot. Családja és szerettei a múlt heti temetésen búcsúztak tőle.
Az árván maradt 12 éves ikerpár Szonja és Máté most 73 éves nagyanyjukhoz kerültek egy másfél szobás panellakás félszobájába. A tragédia olyannyira gyorsan történt, hogy jelenleg még elég sok minden bizonytalan, a gyámhatósági és hagyatéki eljárások még ki tudja meddig húzódhatnak, a befizetésre váró számlák pedig egyre csak gyűlni fognak. Az egyetlen bevételi forrás jelenleg a nagymamájuk nyugdíja és a gyerekek után járó segély, amely két 12 éves gyermek jelenlegi életszakaszában nem elegendő.
A segítségetekkel szeretnénk segíteni a gyerekeken, egy olyan környezetet kialakítani számukra, mely hasznukra lehet a jövőben, akár az iskolai tanulmányokról, akár a traumák feldolgozásáról legyen szó. A gyerekek és a nagymama is rendkívül szerény teremtés, nem nagyon akartak mondani semmit, mikor arról kérdeztük őket mi tenné őket boldoggá, mi jelentene segítséget, mit hozhatunk nekik. Azért összeszedtünk néhány dolgot, amit látunk és tudunk, hogy segítségükre lehet, ezeket szeretnénk most az Összefogás során megvalósítani nekik.
Amiben segíteni tudtok:
- tartós élelmiszer - teljesítve
- internet és telefon előfizetések rendezése - teljesítve
- melegétel szolgáltatás - teljesítve
- új kanapéágy - teljesítve
- új íróasztal - teljesítve
- tanszerek, iskolatáskák, füzetek - teljesítve
Karácsonyi ajándékok:
- vezeték nélküli egér, fülhallgató - teljesítve
- könyvutalványok - teljesítve
- ruhautalványok - teljesítve
Pénzadománnyal a következő módokon járulhattok az összefogáshoz:
Utalással:
74nullanulla.hu Alapítvány / 11600006-00000000-84023506
FONTOS! A megjegyzésbe írd be: Adomány
Személyesen keressétek a közreműködő partnereket a karkötőkért!
Eleven Kultúrbisztró / Kaposvár, Ady Endre utca 10.
Trattoria la Príma étterem / Kaposvár, Fő utca 2.
Ha tárggyal vagy egyébbel szeretnétek segíteni, írjatok a 74nullanulla@gmail.com címre, telefonszám és név megadásával!
Kérlek segíts egy megosztással, hogy minél több emberhez eljusson a család története! Többen többet tehetünk!
Köszönjük!
