Hosszú évek óta tart a közép-kelet-európai országok felzárkózása a kontinens vezető államaihoz, legalábbis erre követeztethetünk, ha számba vesszük a régiónk teljesítményét az online piacokon. De mi a realitás? Hol tart ma Magyarország?
Jelenleg Románia, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus produkálja a legnagyobb növekedést a kontinensen. Noha a névleges eredmények továbbra sem hasonlíthatók össze Nyugat-Európa legnépesebb államainak bevételével, az előrelépés ténye nem kérdőjelezhető meg.
A megkérdezett szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a kontinens rendkívül fejnehéz; az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország mellett a kisebb államok szinte eltörpülnek, noha a legnagyobbak online kereskedelmi részesedése a teljes kiskereskedelemben nem feltétlenül kimagasló a keleti vetélytársaikhoz képest.
Részben a gyors növekedéssel magyarázható, hogy egyre több magyar e-kereskedő érzi egyre szűkebbnek a magyar piacot.
A koronavírus-járványt megelőző időszakban a szaksajtó gyakran cikkezett a külföldi piacnyitás lehetőségéről, de ezek a hangok tavaly tavasszal értelemszerűen elcsendesedtek. Noha az ellátási láncok relatív gyorsan helyreálltak, a külföldi terjeszkedésről a hirtelen megnövekedett online vásárlói kedv elterelte a figyelmet.
Nehéz lenne elképzelni, hogy az idei évtől ne élednének újra ezek a kérdések a szakmai körökben – osztja meg a gondolatait a megkérdezett marketingszakértő. Szerinte 2022-től lesz majd érezhető a piacnyitási kedv. Az egyre erősebb piaci verseny mellett az Extreme Digital-eMAG kft. és a Gazdasági Versenyhivatal között létrejött egyezség is terjeszkedésre ösztönözheti a hazai online kereskedőket; a hazai tulajdonú kisebb vállalkozások fejlődését segítheti, hogy eMAG Magyarország piacterén jelen lévő kereskedők feltölthetik meglévő ajánlataikat a román és a bolgár platformjaikra is.
A szakma sokáig Romániára tekintett első számú külpiacként, hiszen a hozzávetőlegesen 20 milliós népességszám jelentős vásárlói bázissal kecsegtetett.
Szépséghiba, hogy épp ebben az európai országban kiemelkedően alacsony az internetfelhasználók aránya. Emellett a román eMAG megkérdőjelezhetetlen pozíciója sokakat képes volt eltántorítani a román piacnyitástól.
Szlovákia továbbra is kedvelt célpiac lehet, amit Budapest viszonylagos közelsége is támogat, azonban a cseh e-kereskedők erős befolyása relatív nehézzé teszi a piacszerzést. Az Extreme Digital szlovák webáruháza egyike a pozitív példáknak, de továbbra is inkább azt tapasztaljuk, hogy a cseh (és szlovák) e-kereskedők jelennek meg Magyarországon, mintsem a magyarok terjeszkednének Szlovákia felé.
Sokan úgy vélik, hogy az EU-tagsággal rendelkező jugoszláv utódállamok jelenthetik a legszerencsésebb választást. Több magyar tulajdonú kereskedő érdekelt a horvát piacon, itt is meghatározó szerepet képes betölteni az Extreme Digital.
A gazdasági hírek alapján okunk van feltételezni, hogy a horvát állam hamarosan bevezetheti a közös európai valutát, ezáltal csökkenhet a külföldi kereskedők árfolyamkockázata.
