Ebben a kérdésben szinte mindenkinek megvan a maga véleménye, hogy az elmúlt évben az életünket meghatározó intézkedések közül melyek azok, amelyeknek nem sok értelmét látjuk.
Viszont a kutatók sokkal alaposabban is megvizsgálták a kérdést, amely lassan egy éve meghatározza szinte az egész világ életét. Osztrák és francia kutatók egy csoportja komoly elemzést végzett az elmúlt évben bevetett módszerek eredményességéről, melyet a Nature Human Behaviour szaklapban publikáltak. A kutatásban 9 ország 6068 járványügyi intézkedésének megtérülését vizsgálták, melyek eredményét további 226 ország 42151 különböző intézkedésével összevetve hitelesítettek.
Újabb szigorítások - Kijárási tilalom este 8-tól, bezárnak az éttermek, zárt kapus mérkőzések
Az eredményeik szerint a kevésbé költséges és kisebb felfordulással járó intézkedések legalább olyan eredményesek, mint a költségesebb, hétköznapi életet jobban megzavaró intézkedések, mint például az országos karanténok.
Vizsgálataik alapján a leghatásosabb módszerek
- a kisebb csoportosulások tilalma,
- az oktatási intézmények bezárása,
- a határforgalom korlátozása,
- a személyi védőfelszerelések hozzáférhetőségének növelése,
- a személyi mozgás korlátozása
- az országos kijárási tilalom
- a tömegrendezvények tilalma
A legkevésbé hatékony intézkedések pedig
- a tömegközlekedés korlátozása
- az utazási figyelmeztetések
- a rendőri és katonai beavatkozás
- az orvosi eszközök beszerzése
- a tesztelési kapacitás növelése, kontaktkutatás.
Az eredményekhez viszont rögtön hozzáfűztek két, nagyon fontos megjegyzést, miszerint a tesztelés és a kontaktkutatás mindössze azért mutatkoznak eredménytelen módszernek, mert az esetszámok növekedését okozzák, az országos kijárási tilalom pedig azért tűnhet hatékony stratégiának, mert olyan mértékű korlátozás amely nagyban hozzájárul az esetszámok csökkenéséhez. A vizsgálatok alapján viszont ezt más, kevésbé drasztikus módszerrel is el lehet érni, amennyiben az emberek betartják az enyhébb szabályokat.
