Vaszary, Böszörményi, Esterházy - Elnevezték a város új területeit

Az elmúlt hónapokban egy rakás új területtel bővült városunk színes kálváriája, melyeket nemrég el is neveztek.

Túl nagy meglepetés nem ért minket az elnevezéseket olvasgatva, semmi kirívó név nem illeti mostantól az új utcákat, területeket vagy éppenséggel a város új hídját. Maradván a festőknél a város első okosparkja immár Vaszary park, Vaszary János festőművész után.

Az itt futó új utcát, mely a Bajcsy-Zsilinszkyt és a Fő utcát köti össze dr. Böszörményi-Nagy Gézáról nevezték el.

Egy ideje már bennünk is motoszkált a kérdés, hogy vajon a városközpontban épülő új gyalogos-kerékpáros felüljáró milyen elnevezést kap - ha kap egyáltalán -, hiszen a fekvéséből adódóan eltudtuk volna képzelni Petőfi, Donner János de akár Bartók hídnak is. Nos, számításaink nem jöttek be, egy sokkal ékesebb név illeti majd az új felüljárót, mégpedig az Esterházy.

De új nevet visel mostantól az egykori SÁÉV telepre bevezető rész is, ez lett a Béke köz, a készenléti rendőrség épületéhez vezető út a Bauer Gyula nevet kapta, a toponári Erdei Ferenc utca immár Kányádi Sándor lett, míg a kaposvári Gábor Andor tér a Takáts Gyula tér elnevezést kapta.

Hirdetés

De kik is ők?

A kaposvári születésű Vaszary János (1867–1939) édesapja a helyi gimnázium tanára volt, ő pedig (a nála néhány évvel idősebb Rippl-Rónai Józsefhez hasonlóan) Münchenben és Párizsban is képezte magát. 1914-ben önként jelentkezett katonai szolgálatra, s a világháborúban drámai erejű katonaképeket alkotott; művészetének e korszakában érezhető leginkább a német expresszionizmus befolyása.

Vaszary János a század eleji magyar festészet kiemelkedő képviselőjének számít, aki a Képzőművészeti Főiskola tanáraként vett részt a fiatal művésznemzedék képzésében. Számos magyar és külföldi díjat nyert, olasz állami kitüntetést is kapott. Vaszary „barátja és egyben a szabad szellemű művészetért vívott küzdelemben fegyvertársa is volt Rippl-Rónainak. Egész életműve szemben állt a XIX. század romantikában gyökerező, irodalmias felfogásával. Tisztán festői problémák felvetésével képeiben Vaszary a művészet szabadságáról szólt.”

A sátoraljaújhelyi születésű orvos, dr. Böszörményi-Nagy Géza (1892–1953) először Budapesten, Debrecenben, majd Berettyóújfaluban praktizált, s 1929-ben egyetemi magántanári, 1940-ben egyetemi címzetes rendkívüli tanári címet szerzett. A belgyógyászat terén kifejtett tudományos munkásságát igen nagyra értékelték.

Dr. Böszörményi-Nagy Géza különösen nehéz időszakban, a harmincas évek végétől csaknem egy évtizeden át vezette a kaposvári megyei kórházat. Az ő igazgatósága alatt kezdődött a fertőzőosztály, a gyermekgyógyászati osztály és a bőrgyógyászati osztály pavilonjának építése. „A kaposvári kórházban nagy szaktudásával, széles körű orvosi ismereteivel, a betegek iránti szeretetével megnyerte mind a betegek, mind munkatársai szeretetét és ragaszkodását.”

Kaposvár sorsa több mint három évszázadon át kapcsolódott az Esterházy családéhoz, ráadásul igen lényeges, a település fejlődését alapvetően meghatározó pontokon.

A kaposvári vár és a hozzá tartozó uradalom névleg még a török hódítás után is a Szer- dahelyi Dersfy család kezében volt. A család férfiági kihalása után a birtokokat Dersfy Orsolya örökölte, aki 1612-ben férjhez ment a feltörekvő fiatal nemeshez, Esterházy Miklóshoz (1583– 1645). Kaposvár vára és környéke ezzel a házassággal került az Esterházy család tulajdonába, aminek a terület török alóli felszabadulásakor lett nagy jelentősége. A török, majd a Habsburg- birodalom peremén elhelyezkedő, kicsiny Kaposvár ezzel részévé vált egy igen számottevő gazdasági rendszernek, hiszen az Esterházyak Magyarország legnagyobb birtokkal rendelkező arisztokratái közé tartoztak.

Szépen csengenek? Hozzájuk tudtok szokni?