Franciországban a bárány kerül az asztalra jellemzően, bárányragu és báránycomb formájában. De fogyasztanak disznót és tojást is, mint nálunk. A sonkájukat kakukkfűvel, fehérborral és babérlevéllel dobják fel. Bon appétit!
Svédországban a reggelt egy tejszínhabos, marcipános zsemlével indítják. Ebédre és vacsorára elég meglepően egy kis rakott burgonyát esznek és sózott heringet, amit ezek szerint nem az erdő legnagyobb fájának kivágására használnak fel. Náluk nemcsak az étel nemzeti, hanem az asztalterítés is, hiszen kék és sárga tollpihékkel dekorálnak.
Olaszországban egy jellegzetes édességet, a colombát, vagyis a húsvéti galambot fogyasztják, ami a húsvéti megbékélést jelképezi. Ez a finomság a mi püspökkenyerünkhöz hasonlít, tésztájába aszalt gyümölcsdarabokat tesznek, majd cukormázzal leöntik. Azért esznek ők is húst, méghozzá olyan bárányt, amit legkésőbb 30 naposan vágtak le, így a húsa édesebb és puhább. Szegény kis gyapjasok..
Németországban a legjellegzetesebb húsvéti étel egy édesség, az Osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény. Legfontosabb alapanyaga a barika sütőforma, anélkül senki ne álljon neki ennek az édességnek! Jawohl!
Spanyolországban és a vele szomszédos Portugáliában is a bárány a fő ünnepi étel, nem is gondoltuk volna, hogy ennyi nemzet favorizálja őket ilyenkor. A spanyolok asztalára kerül még a Hornazo, ami kolbásszal, tojással és hússal töltött tésztaféle.
Mi már nagyon várjuk a vasárnap reggelt, csak a majonézes tormát el ne felejtsük beszerezni!
