De ha ennyire középszerű, mégis miért figyelt fel rá mindenki? Azért mert a ONE LIFE-ban a nevéből adódóan tényleg csak EGY esélyed van! Ha elhullasz a játék során, bizony keresztet vethetsz a zsebpénzedből megvásárolt játékra, mert soha többé nem tudsz beloggolni, így vissza is teheted a polcra, mindörökké. Bár aki ennyire nyugodt tudna lenni egy elhullás után, azt személyesen is hátba paskolom.
A hivatalos leírásban előre felhívták mindenkinek a figyelmét az egyetlen életre:
" Ha meghalsz, örökre elhagyod a játékot. Képes vagy a túlélésre ebben a veszélyekkel teli, durva világban? Fejleszd fel a harci furgont, és indulj portyázni a barátaiddal! Játssz a saját szabályaid szerint! De tartsd észben: minden húzásod egyben az utolsó is lehet.”
A játékot az egyetlen esélyen kívül az is izgalmassá teszi, hogy ahogy az életben, itt se biztos, hogy szemünk közé kapjuk a golyót, amelytől egyből elpatkolunk, lehet, hogy csak annyira súlyos a sérülésünk, hogy nem tudjuk folytatni a harcot, viszont túléljük a sebesülést. Akkor jön a csavar, hiszen ellenfeleink dönthetnek sorsunkról: megbocsájtás, megalázás, kivégzés, kirablás, foglyul ejtés. A hatalom a játékosok kezében van, így akár bármelyik pajtinkat is bezárhatjuk a játékon belül egy cellába mindaddig, míg hétvégén nem fizet nekünk egy-két sört. Többet nem nagyon érdemes kérni érte, hiszen a játék ára 10 dolcsi, ami egy életért nem túl sok főként, ha nem vagyunk totál amatőrök az FPS-ek világában.
