Hétfő reggelre hívták össze az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának rendkívüli ülését az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körül kialakult hiba miatt, a hivatalos meghallgatás azonban néhány perc után véget ért. A testület nem volt határozatképes, miután a Tisza Párt képviselői nem jelentek meg. Az ülésre ugyanakkor elment az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz, helyettese, Tóth Eszter Mária, valamint Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.
Szikora Róbert, Karikó Katalin, Vágó István - Ismert emberek nevei szerepelnek az ügynökaktákban
Miután kiderült, hogy a bizottság nem tud hivatalos ülést tartani, Apáti István, a testület elnöke kötetlen beszélgetést kezdeményezett a jelenlévőkkel. Ezen többek között az ÁBTL vezetői és Péterfalvi Attila is részt vett. A beszélgetésen Apáti arra is rákérdezett, hogy gyakorolt-e nyomást a kormányzat a levéltárra a nyilvánosságra hozatal határideje miatt.
Cseh Gergő Bendegúz a beszélgetés elején ismét elnézést kért Lezsák Sándortól és a hiba miatt érintett valamennyi személytől.
A főigazgató azt mondta, szakmailag úgy tartja tisztességesnek, hogy a hiba elhárítása után felajánlja a lemondását,
arról pedig a fenntartó dönthet, hogy a továbbiakban igényt tart-e a munkájára.
A főigazgató korábbi magyarázata szerint a hiba nem a 6-os kartonok vagy a beszervezési, úgynevezett B-naplók feldolgozásánál történt, hanem a mágnesszalagokról származó adatoknál. Ezeket az adatokat a levéltár október elején kapta meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól, ráadásul nem tagolt, hanem egyetlen Excel-táblában, ömlesztett formában. A levéltárnak ebből kellett rövid idő alatt létrehoznia a nyilvánosan kereshető adatbázist.
Az állambiztonsági nyilvántartásban azonban nemcsak a hálózati személyeket tartották nyilván, hanem az általuk megfigyelt, úgynevezett célszemélyeket is. A különböző személyeket kódokkal különítették el egymástól. A 05-ös kód például kifejezetten a megfigyelt személyekre vonatkozott, ezt azonban az adatok átalakítása során a rendszer hibásan kezelte. Így kerülhetett Lezsák Sándor neve is a hálózati személyek közé, holott a levéltár szerint őt megfigyelték.
A hiba miatt először mintegy 160, később Lezsák Sándorral együtt összesen 164 hibás esetet azonosítottak. A tévesen közzétett neveket eltávolították az adatbázisból, és a levéltár közlése szerint folyamatosan ellenőrzik, hogy maradt-e benne további hasonló hiba.
Cseh hétfőn azt is hangsúlyozta, hogy a levéltár a saját nyilvántartásaiból származó adatokat többször ellenőrizte, a probléma a mágnesszalagokról kapott adatállomány feldolgozásakor keletkezett. A főigazgató szerint ennek az adatállománynak az ismételt ellenőrzésére már nem maradt elegendő idő.
