Van, ahol a 31 millióról 11,6 millióra történő visszaesés is elég az országos első helyhez.
Felcsúton például biztosan: a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2025-ben ismét az Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujaként ismert településen volt a legmagasabb az egy lakosra jutó nettó tőkejövedelem Magyarországon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján készült elemzés szerint tavaly összesen 3048 milliárd forint nettó tőkejövedelmet vallottak be Magyarországon, ami hét százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ilyen jövedelemmel rendelkezők száma 362 ezerről 366 ezerre emelkedett, egy érintettre átlagosan 8,3 millió forint jutott.
Fontos azonban, hogy itt nem fizetésekről beszélünk. A tőkejövedelem a befektetésekből és megtakarításokból származó, adózás utáni jövedelmet jelenti, például osztalékot, kamatot vagy árfolyamnyereséget. A GKI számítása szerint a magyar lakosság mindössze 3,9 százaléka rendelkezett ilyen bevallott jövedelemmel, az állampapírok adómentes hozamait pedig nem is tartalmazza a statisztika.
Az országos átlag egy lakosra vetítve 311 ezer forint volt. Felcsúton ugyanez 11,6 millió. Vagyis a Fejér vármegyei településen közel 37-szer akkora tőkejövedelem jutott egy lakosra, mint országosan. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden felcsúti lakos ennyit keresett: az átlagot a kiugróan magas jövedelmek is jelentősen befolyásolhatják.
A különbségek másutt is látványosak. Budapesten 690 ezer forint volt az egy lakosra jutó nettó tőkejövedelem, míg a községekben átlagosan 162 ezer. A teljes hazai tőkejövedelem 36,6 százaléka a fővárosban keletkezett, miközben 148 magyarországi településen egyáltalán nem mutattak ki ilyen jövedelmet. Felcsúton egyébként a tavalyi 11,6 milliós érték komoly visszaesést jelent a 2024-es 31 millió forinthoz képest. A csökkenés Fejér vármegye egészének statisztikáját is érezhetően befolyásolta: közel 22 százalékkal mérséklődött az egy lakosra jutó tőkejövedelem.
