A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei szerint a természetes parti élőhelyek megőrzése a klímaváltozás erősödő hatásai miatt egyre fontosabb lenne.
A Balaton-parti beépítések körüli viták újabb lendületet kaptak a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén, ahol a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei ismertették a tó környezetét érintő legfontosabb problémákat. Dr. Vasas Gábor, a kutatóintézet főigazgatója külön kitért a Fonyódon, a Pogányvölgyi-víz torkolatánál épülő, 99 lakásos társasház ügyére. A BLKI korábban szakvéleményben ellenezte a beruházást, és az Alkotmánybírósághoz is beadvánnyal fordult. A kutatók szerint a természetközeli parti és vizes élőhelyek egyszerre szolgálnak élőhelyként, ökológiai folyosóként, vízvisszatartó területként és a vízminőséget védő pufferként, ezért ezek feltöltése, burkolása és intenzív beépítése több ökológiai funkciót is gyengíthet.
A szakemberek szerint különösen fontos lenne megőrizni a tó és a vízgyűjtő közötti természetes kapcsolatokat. A Pogányvölgyi-víz – más néven Keleti-Bozót-csatorna – a Balaton egyik jelentős déli befolyója, a torkolat környéke pedig a természetközeli élőhelyek mellett a vízminőség szempontjából is fontos terület. Dr. Vasas Gábor arról beszélt, hogy a klímaváltozás hatásai már most is jól érzékelhetők a Balatonnál, ezért a fejlesztések helyett egyre inkább az alkalmazkodásra kellene helyezni a hangsúlyt. A kutató szerint a tónak és a part menti nádasoknak, berekterületeknek és befolyóknak térre van szükségük az öntisztuláshoz.
Az idei nyár szélsőséges időjárása szintén új kihívásokat hozott: a hőhullám idején a Balaton vízhőmérséklete 3–5 méteres mélységben is megközelítette a 30 Celsius-fokot, ami a kutatók szerint korábban nem tapasztalt változásokat indított el a tóban, és az algásodás a nyugati medencén túl a tó jelentős részén megjelent. A szakember az árvaszúnyogok tömeges rajzásáról is beszélt, amely a kellemetlenségek mellett fontos ökológiai szerepet tölt be, mivel a lárvák szerves anyagokat fogyasztanak, a kifejlett rovarok pedig a halállomány egyik fontos táplálékforrását jelentik. A kutatók szerint a klímaváltozás és a part menti beavatkozások együttesen olyan változásokat hoznak, amelyek miatt a természetes parti területek megőrzése egyre fontosabb szerepet kap a Balaton hosszú távú állapotának fenntartásában.
