Tizenhárom, korábban titkosított kormányhatározatot tett közzé a Tisza-kormány. A dokumentumokból kiderül, hogy 2014 és 2022 között csaknem 65 milliárd forintot különítettek el többek között közvélemény-kutatásokra, tanácsadásra, tanulmányokra és médiafigyelésre.
A most nyilvánosságra hozott iratok az úgynevezett „háromezres” kormányhatározatok első csomagját jelentik. A kormány korábban azt közölte, hogy az elmúlt 16 évben született, eddig minősített döntéseket fokozatosan hozzáférhetővé teszik.
Az első 13 dokumentum alapján összesen közel 65 milliárd forintnyi forrásról született döntés. A pénzeket többek között pénzügyi, jogi és gazdasági tanácsadásra, közvélemény-kutatásokra, döntés-előkészítő tanulmányokra, valamint médiafigyelésre és -elemzésre fordították.
Az egyik, eredetileg 14 évre minősített, 2018-as kormányhatározat 1,8 milliárd forint többletforrást biztosított többek között európai közvélemény-formálási feladatokra, médiamonitoringra és nyugdíjaskutatásra.
Ebben a dokumentumban név szerint is szerepel a Századvég Politikai Iskola és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A feladatok ellátásáról az akkori innovációs és technológiai miniszternek, Palkovics Lászlónak kellett gondoskodnia Rogán Antal közreműködésével.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok között szerepel egy 2019-es határozat is, amely 12,2 milliárd forintot különített el 2020 és 2022 között közvélemény-kutatásokra és tanulmánykészítésre. Ehhez később további 750 millió, majd 2,1 milliárd forintos többletforrást is biztosítottak.
Szintén 2019-ben több mint 1,3 milliárd forintot biztosítottak közvélemény-kutatásokra és egy gazdasági konjunktúramutató-rendszer működtetésére az európai parlamenti választások előtt.
A 2022 augusztusában született döntések között pedig 9,6 milliárd forint szerepel külpolitikai döntéseket támogató, az Európai Unióra és a Nyugat-Balkánra is kiterjedő közvélemény-kutatásokra, további 7 milliárdot pedig európai médiakutatási és médiaelemzési feladatokra különítettek el.
A legkorábbi most nyilvánosságra hozott határozat 2014 májusából származik, és 3,16 milliárd forint többletforrásról rendelkezett a paksi atomerőmű új blokkjaihoz kapcsolódó pénzügyi és jogi tanácsadásra, valamint Magyarország gazdasági megítélésével és a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos kutatásokra. Ezt a dokumentumot eredetileg 2043 végéig titkosították.
