Elkészültek a Balaton térségének hosszú távú víziközmű-fejlesztési tervei. A nagyszabású beruházás mai árakon 646 milliárd forintba kerülhet, és megfelelő - elsősorban uniós források rendelkezésre állása esetén 5–10 év alatt valósulhat meg.
A 2026. augusztus 12-én záruló, európai uniós forrásból és hazai társfinanszírozással megvalósult projekt eredményeként rendelkezésre állnak azok a tervek, dokumentumok - engedélyezési tervdokumentációk, környezeti hatástanulmányok, stb. -, amelyek lehetővé teszik a balatoni környék ivóvízminőségének fejlesztését, a régióba juttatható többletvízmennyiség biztosítását, valamint a felszíni vízkivételi művek kiváltását - derül ki a DRV közleményből és tájékoztató dokumentumaiból.
A víziközműveket üzemeltető társaság évtizedek óta kiemelt ügyként kezeli a Balaton és térsége állami tulajdonú víziközmű-infrastruktúrájának fejlesztését - hangsúlyozzák a közleményben. A fenntartható vízgazdálkodást és a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését is célul kitűző tervek elkészítéséhez a szükséges forrást a KEHOP, majd a KEHOP Plusz uniós támogatási rendszer biztosította - tették hozzá.
A projekt keretében a tervezési és műszaki előkészítési feladatokokat végezték el a Balaton-régió hosszú távú, fenntartható és gazdaságos ivóvízellátásához.
Az első fő feladat a víziközművek szükséges rendszer-optimalizálásához, fejlesztéséhez, átalakításához, távfelügyeletéhez szükséges tervek elkészítése volt. A második az ivóvíz-irányelvből adódó kötelezettségeket kielégítő rendszer-átalakítások megtervezése. A harmadik a meglévő rendszerek átalakításához, optimalizálásához, illetve a felesleges rendszerelemek felszámolásához szükséges tervek elkészítése az ellátásbiztonság és a településeken végbement változások figyelembevételével. Végül a hálózati ivóvízveszteség csökkentését szolgáló átalakítások megtervezése következett.
A projekt részeként elkészült a nyirádi, a kincsesbánya-rákhegyi, a várpalota-inotai és a murai vízbázis, valamint az ezekhez kapcsolódó regionális vezetékek és műtárgyak objektumainak és közműelemeinek méretezése és tervezése, a balatonújlaki és a balatonfüredi szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésének és rekonstrukciójának, valamint a kapcsolódó 20 szennyvízátemelő és 104 kilométernyi szennyvízvezeték felújításának tervdokumentációja - sorolták a közleményben. Része volt a projektnek az energiahatékonyságot szolgáló létesítmények - a nyirádi, a vonyarcvashegyi és a keszthelyi megújulóenergia-termelő naperőművek - terveinek elkészítése is.
Lakatos Edina, a DRV kommunikációs csoportvezetője az MTI kérdésére elmondta, az elkészült tervek teljes megvalósítása mai áron 646 milliárd forintba kerülne. Ebből az ivóvízrendszer fejlesztése mintegy 500 milliárdot tesz ki, a többi a szennyvízhálózat és a napelemparkok fejlesztésének az ára. Mindez, elsősorban európai uniós források rendelkezésre állása esetén, 5-10 év alatt valósulhat meg - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy jelenleg hol a legkritikusabb a helyzet a Balaton körül a vízellátás biztonsága szempontjából, illetve a csőtörések miatt, a csoportvezető a Balaton északi és déli partját egyaránt megnevezte.
A vezetékek átlagéletkora 50-60 év, vagyis egy részük ennél is idősebb, miközben optimális esetben 30-50 évente szükség lenne a cserékre a csövek anyagától függően - mondta a kommunikációs vezető.
A tervek közül a legsürgetőbbnek a nyirádi vízbázissal ellátott víziközmű-fejlesztés megvalósítását nevezte, ami mai áron önmagában mintegy 300 milliárd forintba kerülne. A becsült árak a műszaki megvalósítására vonatkoznak, nem tartalmazzák a tulajdonviszonyok rendezéséhez (szolgalmi jogok, kisajátítás) szükséges összegeket - tette hozzá. A most záruló, víziközmű-fejlesztésről szóló projekt az emberek vízellátásáról szól, nincs köze a Balaton vízpótlásának kérdéséhez - jelezte Lakatos Edina.
