A lakosság 84 százaléka fogott vissza valamennyit az áramfogyasztásán, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából.
A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%). A számok is a fogyasztás csökkenését mutatják, Gajdos László szerint 9 százalékkal kevesebb víz fogyott az elmúlt napokban.
Mindössze a népesség 12 százaléka mondta, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatot.
A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok inkább kedvezően értékelik kormány energiaválság-kezelését: a „jó” és „jeles” osztályzatok együttes aránya 50 százalék, míg az elégtelen vagy elégséges minősítéseké 26%. Persze nem mindegy, ki, melyik pártnak a szimpatizánsa: a Tisza szavazóinak 81 százaléka adott jó vagy jeles osztályzatot, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka.
Hasonlóan táborfüggő a felelősség megállapításának kérdése is. A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét. A pártvonalak itt is élesen kirajzolódnak: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.
Van egy olyan pont is azonban, ahol oldódik a táborok közötti feszültség. Arra a kérdésre, hogy elegendőek-e az önkéntes, felelős fogyasztáscsökkentésre alapuló lépések, vagy szigorúbb szabályokra, akár szankciókra lenne szükség, a népesség többsége – 51 százalék – az önkéntesség mellett tette le a voksát; szigorúbb fellépést csak 27 százalék sürgetne. Ebben a kérdésben a különböző pártok szavazói meglepően közel állnak egymáshoz: a szigorítást minden táborban nagyjából 23–30 százalék támogatja, míg az önkéntességre irányuló megoldásokat 42-59% tartja megfelelőnek a különböző politikai csoportok között.
A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak. Az inkább nukleáris energiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná, míg 42 százalék inkább a megújulókra, további 42 százalék pedig a kettő azonos arányú keverékére építene.
A megújulók iránti vonzalom a fiatalabbaknál a legerősebb (a 16–29 évesek 47, a 60 felettiek 38 százalékával szemben), a nukleáris energiának pedig – bár összességében így is csak egy kisebbség – a Fidesz-szavazók körében van a legnépesebb tábora (22%), valamint itt is felfedezhető egy éles generációs törésvonal: a legidősebbek 15% favorizálná az atomenergiát a legfiatalabbak 4%-ával szemben.
