Új szakaszába lépett az országos jégkármérséklő rendszer körül kialakult vita. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium egyrészt független tudományos vizsgálatot kezdeményezett, másrészt arra kérte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, hogy mérje fel: a gazdák szeretnék-e, hogy tovább működjön a JÉGER a saját vármegyéjükben.
A felmérésben közel ötezer, statisztikai módszerekkel kiválasztott gazdálkodót keresnek meg a falugazdászok. Nekik egyetlen kérdésre kell válaszolniuk:
Támogatja-e, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszer a továbbiakban is működjön az Ön megyéjében?
A kiválasztott minta a kamara szerint növénykultúránként és vármegyénként is reprezentálja a magyar gazdatársadalmat.
Ahol nem kérik, ott leállíthatják
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter közlése szerint azokban a vármegyékben, ahol a megkérdezett gazdák többsége nem támogatja a rendszer működését, kezdeményezhetik annak leállítását.
Korábban már halálos fenyegetéseket is kaptak a kezelők
Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a rendszer körüli indulatok az elmúlt hetekben odáig fajultak, hogy egyes talajgenerátorok kezelőit telefonon zaklatták, sőt halálosan is megfenyegették.
A támadások hátterében az az elképzelés áll, hogy a JÉGER működése miatt nem esik elegendő eső az Alföldön. Egyes gazdák szerint a levegőbe juttatott ezüst-jodid nemcsak a jégesőt mérsékli, hanem az esőfelhőket is feloszlathatja vagy eltérítheti
Gál Tamás klímakutató professzor ugyanakkor az RTL Híradónak azt mondta, hogy nincs bizonyítható kapcsolat a jégkármérséklő rendszer és az aszály között. Arra is emlékeztetett, hogy Baranyában közel harminc éve alkalmaznak hasonló technológiát, de hosszú időn keresztül nem tapasztaltak hozzá köthető csapadékcsökkenést. A szakértő szerint az utóbbi évek egyre gyakoribb száraz időszakai mögött elsősorban a klímaváltozás áll.
Mit csinál valójában a JÉGER?
Az országos rendszer 2018 óta működik, csaknem ezer talajgenerátor segítségével. A berendezések jégesőveszély esetén ezüst-jodidot tartalmazó anyagot juttatnak a levegőbe.
Az ezüst-jodid apró jégképző magokat hoz létre a zivatarfelhőben. Így a rendelkezésre álló víz nem néhány nagy jégdarabra fagy rá, hanem több kisebb jégszem alakulhat ki. Ezek könnyebben elolvadnak, illetve kisebb károkat okozhatnak, mire elérik a földet
A rendszer tehát nem szünteti meg a vihart, és nem garantálja, hogy nem lesz jégeső. A célja csupán az, hogy mérsékelje a jégszemek méretét és az általuk okozott károkat.
Petíció után indult el az egyeztetés
A mostani felülvizsgálatot az előzte meg, hogy a rendszer ellenzői egy körülbelül 12 ezer aláírást tartalmazó petíciót adtak át a minisztériumnak. A kezdeményezők többek között nagyobb átláthatóságot, a működési adatok nyilvánosságát és független meteorológiai, környezetvédelmi, illetve laboratóriumi vizsgálatokat kértek.
Egyelőre tovább működik a rendszer
A JÉGER jelenleg nem állt le. A rendszer júniusban egy ideig csak a legmagasabb, piros fokozatú jégveszély esetén működött, mert bizonytalanná vált a finanszírozása és korlátozott volt a rendelkezésre álló hatóanyag mennyisége.
Június 29-től azonban visszaállt a korábbi működési rend: a generátorokat a HungaroMet jelzései alapján már narancssárga és piros riasztás esetén is bekapcsolhatják.
A felmérés eredménye tehát egyelőre nem a JÉGER azonnali megszüntetéséről dönt. A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy mit mondanak a gazdák az egyes vármegyékben, és milyen eredményre jut a rendszer működését vizsgáló független tudományos testület
