Hende Csaba alkotmánybírói mandátumának lejárta után az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága felkérte a frakciókat, hogy jelöljenek új alkotmánybírót. A Mi Hazánk Dr. Schiffer Andrást jelölte, a Tisza Párt dr. Sonnevend Pált nevezi meg a posztra, míg a Fidesz ezúttal senkit sem jelöl.
A Mi Hazánk Mozgalom részéről Dr. Schiffer András indul a megüresedett alkotmánybírói helyért – ezt Toroczkai László jelentette be X-en. Az 55 éves jogász korábban az LMP képviselőjeként dolgozott az Országgyűlésben 2010 és 2016 között, két ciklusban frakcióvezető is volt.
Bal-liberális múlt, minden oldalon ismert arccal
Az 55 éves Schiffer András jogi diplomáját az ELTE-n szerezte 1995-ben. Politikusi pályafutását az LMP-ben kezdte, 2010 és 2016 között országgyűlési képviselő volt, és két alkalommal frakcióvezetőként irányította a parlamenti munkát. Bár bal-liberális hátterű politikusként indult, az utóbbi években a közéleti vitákban mindkét oldalon ismert és elismert szereplő lett.
Podcastok és közéleti aktivitás
Schiffer rendszeresen szerepel beszélgetős podcastokban és vitaműsorokban, többek között a Magyar Jelen „Nyílt Sisak” adásaiban is. Jogi tapasztalataival ügyvédként is aktívan részt vesz a közéleti diskurzusban, így a jogi kérdések és alkotmányos viták mellett a társadalmi és politikai témákban is ismert arcnak számít.
Dr. Sonnevend Pál — a Tisza Párt alkotmánybíró‑jelöltje
Dr. Sonnevend Pál neve elsősorban a jogtudomány és az alkotmányjog területéről lehet ismerős a közönség számára, és most a politikai közélet reflektorfényébe kerül, miután a Tisza Párt őt jelölte az alkotmánybírói tisztségre a Hende Csaba által felszabadult pozícióra. Jogász végzettségét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, ahol alapos elméleti háttérre és széleskörű jogi ismeretekre tett szert — ezekre a tudásokra alapozva építette szakmai pályáját.
Szakmai életútja során nem csupán az egyetem falai között tevékenykedett: Sonnevend aktív szereplő az alkotmányos jogviták, jogbiztonsági kérdések és a közigazgatási jog aktuális problémáinak elemzésében. Számos publikációt jegyez, előadásokat tart, és rendszeresen részt vesz szakmai konferenciákon, ahol a jogállamiság és intézményi működés kérdéseit járja körül. Ebben a szerepében olyan elemzőként ismert, aki nem csak elméletben, hanem gyakorlati jogi kérdésekben is otthon van.
Míg Schiffer András inkább közéleti figuraként és médiaszereplőként vált ismertté, addig Sonnevend pályája jellemzően inkább a jogi szakmai közegben épült. Ugyanakkor ezen a ponton mindkét jelölt egy közös térben mozog: mindketten alkalmasnak tartják magukat arra, hogy a jogi függetlenség és az alkotmányos normaérzékenység szempontjából kulcsfontosságú testület, az Alkotmánybíróság tagjai legyenek.
Ki lesz a befutó?
A közvélemény és a szakújságírók körében vegyes a fogadtatás, de egyelőre úgy tűnik, hogy Schiffer esélyei erősebbek a figyelemfelkeltő, médiában aktív jelenléte miatt. Többen az ő ismertségét és a közéleti vitákban szerzett tapasztalatát emelik ki előnyként, míg Sonnevend Pál jelöltségét inkább a szakmai háttér és jogi tapasztalat támogatói értékelik, ám a szélesebb nyilvánosság számára kevésbé ismert figura. Így a sajtó és a közvélemény egy része inkább Schiffert tartja esélyesebbnek a posztra, bár a végső döntés az Országgyűlés kezében van.
