Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek következtében a Magyar Közlönyben való megjelenést követő napon megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása. Döntését közösségi oldalán jelentette be.
Az államfő azt írta, egész életét a jog tisztelete határozta meg, és bár súlyos alkotmányos aggályai vannak a módosítással kapcsolatban, az Alaptörvény alapján nem volt lehetősége megtagadni annak aláírását.
Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek - fogalmazott.
Sulyok szerint az Alaptörvény nem biztosít olyan eszközt a köztársasági elnök számára, amellyel egy alkotmánymódosítás tartalmát megtámadhatná, ezért szerinte két lehetőség maradt: aláírja a törvényt, vagy megsérti az Alaptörvényt.
A hétfőn elfogadott Alaptörvény-módosítás több jelentős változást is tartalmaz. Többek között:
- megszünteti Sulyok Tamás megbízatását,
- ismét 70 évben határozza meg az alkotmánybírák felső korhatárát,
- 12 éves korlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára,
- október 1-jétől ismét megyéknek kell nevezni a vármegyéket,
- eltörli a Költségvetési Tanács vétójogát és az Országgyűlési Őrséget.
Sulyok Tamást 2024-ben, Novák Katalin lemondása után választották köztársasági elnökké. Megbízatása eredetileg 2029 márciusáig szólt volna, azonban az Alaptörvény módosítása ezt idő előtt megszünteti.
