A magyar víziközmű-hálózatból minden negyedik liter ivóvíz elszivárog, miközben a nyári hőhullámok egyre nagyobb terhelést jelentenek az ellátórendszernek.
A problémák egyik fő oka a 2012 óta befagyasztott lakossági vízdíj, amely nem biztosít elegendő forrást a szükséges fejlesztésekre. A hálózat korszerűsítése ezermilliárdos nagyságrendű beruházást igényelne, és a jelenlegi finanszírozási modell hosszú távon már nehezen tartható fenn. - írja az economx.hu.
Valószínűleg nem kellett volna vízkorlátozást elrendelni, vagy sokkal enyhébb intézkedésekkel is meg lehetett volna úszni a legutóbbi hőséghullámot több településen, ha megfelelő állapotban lenne az országos víziközmű-hálózat. A rendszerben évente a betáplált ivóvíz 22–25 százaléka elvész, egyes szakaszokon pedig a vízveszteség az 50 százalékot is elérheti – írja a G7.hu.
A legutóbbi hőhullám idején több településen elrendelt vízkorlátozások is arra utalnak, hogy a hálózat egyre nehezebben képes kezelni a nyári hőség okozta fogyasztási csúcsokat. A problémák egyik fő oka a 2012 óta befagyasztott lakossági vízdíj. A rezsicsökkentés ugyan alacsonyan tartja a háztartások költségeit, ám közben nem biztosít elegendő forrást a hálózat korszerűsítésére. Az állam ezért az elmúlt években az ipari fogyasztók díjainak emelésével próbálta pótolni a hiányt, vagyis a vállalatok részben keresztfinanszírozzák a lakossági ellátást.
Szakértők szerint hosszabb távon a jelenlegi díjrendszer nem tartható fenn. Miközben az alapvető vízszükségletet továbbra is megfizethető áron kellene biztosítani, a nagyobb fogyasztás – például a medencetöltés vagy a jelentős öntözés – differenciált díjazást igényelhetne. A jelenlegi rendszer ugyanis nem ösztönöz takarékosságra, és nem tesz különbséget az alapvető és a luxusfogyasztás között.
A hálózat felújítása óriási összegeket emésztene fel, csak Budapesten legalább 120 milliárd forintnyi azonnali beavatkozásra lenne szükség, míg országos szinten a rekonstrukció költsége ezermilliárd forintos nagyságrendet érhet el.
Egyelőre azonban nem világos, hogy az állam milyen forrásokból és milyen ütemben tudná finanszírozni ezt a fejlesztést.
