Miközben egyre több gyerek szorulna speciális segítségre, az oktatási rendszer sok helyen már most is a kapacitásai határán működik - többek között ez is kiderült a 2025-os 10. Hintalovon gyermekjogi jelentésből. - írja az eduline.hu.
Elkészült a 2025-ös, jubileumi Hintalovon-jelentés, mely részletesen bemutatták milyen ma gyereknek lenni Magyarországon. Bár az eredmények nem lettek jobbak, mint korábban, de a szerzők bizakodóak, hiszen „a mostani jelentés az első, amikor a szívszorító adatok, a negatív trendek és a problémák, amelyekre felhívjuk a figyelmet, már nemcsak a tehetetlenség érzését keltik, hanem végre annak lehetőségét is, hogy a tények ismeretében valódi változás indulhat el.”
Külön kiemelték azt is, hogy idén a jelentés elkészítése egybeesett a választási időszakkal.
Bár minden évben nehézségekbe ütköztünk az adatigénylések során, idén különösen gyakori volt, hogy a törvényben előírt határidőn belül nem érkeztek válaszok. Április 12. után azonban néhány nap alatt minden hiányzó adat megérkezett -emelték ki.
A jelentés külön foglalkozott a közoktatás helyzetével. Ebből kiderült, hogy 2024/2025-ös tanévben már 118 010 integráltan vagy külön csoportban nevelt és oktatott sajátos nevelési igényű gyerek volt az oktatási rendszerben. A szervezet szerint a növekedés különösen az óvodásoknál látványos, hiszen a 2020/2021-es tanévben 10 118 SNI-s óvodás volt, addig a 2024/2025-ös tanévben már 12 748 fő, amely 26%-os növekedést jelent négy év alatt.
Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre több gyereknek lenne szüksége speciális fejlesztésre és támogatásra. Ehhez képest az Oktatási Hivatal szerint jelenleg 7606 gyerek részesül korai fejlesztésben, miközben a súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő gyerekek száma évek óta 2600–2700 fő körül stagnál.
Ezzel párhuzamosan kiemelték azt is, hogy a hazai oktatási rendszer már most kritikus állapotban van. A Policy Solutions 2025-ös kutatása szerint a megkérdezettek 31 százaléka a jó pedagógusok hiányát nevezte meg a legfontosabb problémák egyikeként, 29 százalék a tanárhiányt és az elöregedő pedagógustársadalmat emelte ki, míg 27 százalék szerint a túlzott tananyag és a diákok túlterheltsége jelent komoly gondot.
A legnagyobb arányú csökkenés a fizikatanárok körében figyelhető meg. Míg 2018 októberében 3283 fő tanított fizikát, addig 2025 októberére számuk 2305-re esett vissza, ami közel 30 százalékos csökkenést jelent. A biológiatanárok száma 3752 főről 2962 főre mérséklődött, ami 21 százalékos visszaesés. A földrajztanárok létszáma 3309-ről 2726 főre csökkent (17,6 százalékos csökkenés.) A legkisebb arányú, de így is jelentős csökkenés a kémiatanároknál történt: számuk 2601-ről 2210 főre esett vissza, ami 15 százalékos csökkenést jelent.
Azt is megírták korábban, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanító pedagógus tartja az órát. Ezek után nem meglepő, hogy jó pedagógusból hiány van.
A válaszadók 22 százaléka említette problémaként az iskolapszichológusok, fejlesztő szakemberek és szociális munkások alacsony számát. A jelentés szerint az iskolai szociális segítő hálózat működése továbbra sem teljes körű, egyrészt „még mindig vannak olyan iskolák, ahol egyáltalán nincs iskolai szociális munkás”, másrészt pedig a magas fluktuáció és a szakemberhiány jelentősen nehezíti a hatékony segítségnyújtást.
A helyzetet tovább rontja, hogy a jelenlegi szabályozás ezer tanulónként egy szociális munkás alkalmazását írja elő. Emiatt különösen a kisebb településeken egy szakembernek gyakran több iskola között kell megosztania idejét. A jelentés szerint ez sok esetben „lehetetlenné teszi, hogy érdemi időt töltsön egy-egy intézményben”.
