Egyre nagyobb a vita Balatonvilágos és Balatonaliga között a magasparti lejárók miatt. A helyiek attól tartanak, hogy idővel teljesen elveszíthetik a szabad hozzáférést a Balaton-parthoz, miközben az önkormányzat szerint több lejáró használata balesetveszélyes lehet.
Ismét fellángolt a vita Balatonaligán és Balatonvilágoson a szabad Balaton-parti lejárók sorsa miatt.
A konfliktus középpontjában a magasparton található ösvények és lépcsők állnak, amelyeket a helyiek és a nyaralók évek óta használnak, ám a településvezetés szerint ezek egy része veszélyes területen halad
A kérdés az utóbbi hetekben azért került újra előtérbe, mert a Deák Ferenc utcai lejáró ügye napirendre került volna a képviselő-testület ülésén. A téma végül lekerült a napirendről, de a vita ezzel nem csillapodott.
A helyiek és a nyaralótulajdonosok szerint a vízpart szabad megközelítése nem csupán kényelmi kérdés. Úgy látják, hogy a Balatonhoz való hozzáférés a település mindennapjainak és identitásának része. Az Aligai Fürdőegyesület ezért petíciót indított, amelyben azt kérik, hogy az önkormányzat vegye tulajdonba a lejárókat, és hosszú távon biztosítsa azok fennmaradását. A kezdeményezést már csaknem ötszázan támogatták aláírásukkal.
A helyzet ugyanakkor nem egyszerű. A magaspart érintett része omlásveszélyes, mozgásban lévő löszfal, amely statikailag instabil területnek számít. Takács Károly polgármester szerint a jelenlegi lejárók többsége nem rendelkezik hivatalos építési engedéllyel, használatuk pedig komoly baleseti kockázatot hordoz.
A településvezetés szerint, ha az önkormányzat köztulajdonba venné ezeket az ösvényeket és lépcsőket, azzal jogi és pénzügyi felelősséget is vállalna. Egy esetleges omlás vagy baleset után a kártérítési, fenntartási és helyreállítási költségek jelentős terhet róhatnának a településre.
A polgármester álláspontja szerint nem lehet a teljes település költségvetését veszélybe sodorni azért, hogy néhány partszakasz könnyebben megközelíthető legyen
A civilek viszont attól tartanak, hogy a biztonsági érvek mögött hosszabb távon a part fokozatos elzárása húzódhat meg. Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület elnöke és helyi képviselő szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jelenleg magántulajdonban lévő területeket birtokló beruházók idővel teljesen elzárják a helyiek elől a Balaton-partot.
A civilek arra hivatkoznak, hogy a lejárókat az elmúlt közel két évtizedben sokan szabadon használták, ezért elfogadhatatlannak tartják, ha ezekhez a hozzáférés korlátozottá válik. A konfliktust tovább bonyolítja, hogy az önkormányzat egy új, biztonságos lejáró kialakítását egy lakópark-fejlesztés részeként képzelte el. Az Aligai Fürdőegyesület azonban a beépítések ellen is fellépett, és megtámadta a beruházást, így a projekt leállt. Emiatt az alternatív lejáró sem valósult meg.
A felek között mára patthelyzet alakult ki. A civilek több fejlesztést és engedélyezési eljárást is megtámadtak, miközben sok helyi attól tart, hogy a Balaton egyik utolsó szabadon elérhető partszakasza kerülhet veszélybe. A vita így már régen túlmutat néhány lépcső vagy ösvény sorsán: arról szól, kié marad a Balaton-part, és hogyan lehet egyszerre biztosítani a szabad vízparti hozzáférést, a biztonságot és a település jövőjét.
