Három hónap alatt már az éves hiány több mint 80 százaléka összejött.
Március végére az éves költségvetési hiány döntő része összejött: az államháztartás központi alrendszere mintegy 3,4 ezer milliárd forintos mínuszban zárt, ami az eredetileg tervezett éves hiány több mint 80 százaléka. A Nemzetgazdasági Minisztérium részletes jelentése alapján nem a bevételekkel volt a legnagyobb gond, hanem a kiadások szálltak el. Az év első három hónapjában a kiadások már az éves előirányzat közel harmadát elérték, több területen pedig ennél is gyorsabb volt a pénz elköltése - írja a HVG.
különösen a minisztériumok alá tartozó, úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatoknál ugrottak meg a kiadások. Ezeken a sorokon 2,7 ezer milliárd forint ment el három hónap alatt – több mint kétszer annyi, mint egy évvel korábban.
A jelentés ugyanakkor csak részben részletezi, pontosan mire költötték ezt az összeget, így jelentős, mintegy 1,8 ezer milliárd forint sorsa nem átlátható. A költségvetést az uniós pénzek hiánya is terhelte. Az első negyedévben az ilyen programoknál 236 milliárd forintos deficit keletkezett: a kormány több pénzt fizetett ki, mint amennyi Brüsszelből beérkezett. Ennek oka, hogy számos támogatás továbbra sem érhető el teljes mértékben, így a magyar költségvetés előlegezi meg a kifizetéseket.
A kiadások növekedésében szerepet játszottak az úgynevezett „osztogatások” is. Jelentős összegek mentek el például a fegyveres testületek juttatásaira, lakástámogatásokra, valamint a 13. havi nyugdíj kifizetésére, ami önmagában több mint 500 milliárd forintos tétel volt.
Mindez úgy történt, hogy közben egy fontos kiadási elem, az államadósság kamatterhe érezhetően csökkent az előző évhez képest. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a kiadási oldal megugrását. Az első negyedéves adatok alapján a költségvetés helyzete messze eltér az időarányos teljesüléstől, ami komoly kérdéseket vet fel az év hátralévő részének finanszírozhatóságával kapcsolatban.
