A jelenség egyik oka a március 20-án esedékes tavaszi napéjegyenlőség, amely környékén általában nagyobb eséllyel jelenik meg az aurora borealis - írja a Live Science.
A kutatások szerint ilyenkor a Napból érkező töltött részecskék könnyebben jutnak be a Föld mágneses terébe.
A kapcsolatot már 1973-ban leírta Christopher Russell és Robert McPherron a Journal of Geophysical Research című folyóiratban: szerintük tavasszal és ősszel akár kétszer nagyobb eséllyel alakul ki sarki fény.
A másik fontos tényező a Nap aktivitása. A szakemberek szerint a Nap 11 éves ciklusa jelenleg a csúcspontja után jár, és a NASA valamint a NOAA adatai alapján a maximum valószínűleg már 2024 októberében bekövetkezett. Ahogy a naptevékenység csökken, kevesebb napkitörés és koronakidobódás történik, ami a sarki fények számát is mérsékelheti.
