Vasárnap már március lesz, és ezzel hivatalosan is lezárjuk a telet, függetlenül attól, mit gondol erről a hőmérő. Lehet, hogy reggel még deres lesz a fű, a szél pedig olyan arccal csap meg, mintha január közepén tévedtünk volna ki, de mi akkor is elrakjuk a télikabátot. Mély levegő, elő a napszemüveg, és határozott mozdulattal kijelentjük, hogy innentől tavasz van. Ha kell, kabát nélkül dideregve, de emelt fővel.
A tavasz ugyanis elsősorban döntés kérdése. Döntés arról, hogy a sál a szekrény mélyére kerül, a vastag pulóver száműzetésbe vonul, és a kávézó teraszán akkor is leülünk, ha a pincér együttérző pillantással hozza ki a pokrócot. Márciusban már nem panaszkodunk a hidegre, csak karaktert építünk. És ha netán havazna, az sem a tél visszatérése lesz, hanem a tavasz kissé bizonytalan nyitánya.
