Indonézia vulkánjaival, vízeséseivel, partjaival, sokszínű élővilágával és lenyűgöző kultúrájával azonnal magával ragadja az embert. Kószó András kaposvári fotós két hetet töltött a térségben: Balitól Komodóig és a Gili-szigetekig fotózott és filmezett, hogy megmutassa az ország különleges arcát.
Két hét, fókuszban a vizuális tartalomgyártás
„Leginkább a vizuális tartalomgyártásé – a fotózásé és a filmezésé – volt a főszerep” – írja András. Az utazás Balin indult, ahol keleti és nyugati irányban is bejárta a szigetet. Lencsevégre kapta az élénkzöld rizsteraszokat, többek között Tegallalangot és a világörökségi Jatiluwih területeit.
Templomok, amelyek teljesen beszippantanak
A balinéz templomvilág is külön fejezetet kapott: járt a fenséges Besakih anyatemplomnál, a dagály idején szigetként kiemelkedő Tanah Lotnál, valamint az ikonikus Ulun Danu vízi templomnál. Különös élményként említi a Pura Goa Lawah templomát is, ahol denevérek tízezrei élnek a sziklák között.
Napfelkelte a Baturon, kilátás az Agungra
A természet erejét a Batur vulkánnál érezte meg igazán egy napfelkeltés dzsiptúrán, ahol az 1963-as kitörés fekete lávamezőit is bejárta. Az egyik legemlékezetesebb pillanat a Lahangan Sweet kilátópontnál érte: innen nyílt a legszebb kilátás a sziget legszentebb hegyére, a 3031 méter magas Agung vulkánra.
Vízesések, strandok és a balinéz nyugalom
A hőség elől vízesésekhez menekült: Tukad Cepung, Kanto Lampo, Banyumala és Tibumana is szerepelt az útvonalban. A látvány mellett a helyiekből áradó béke és harmónia ragadta meg: a napi felajánlásokat, hálát és nyugalmat európaiként különösen tanulságosnak írja le.
A legismertebb strandokat sem hagyta ki, korallzátonyokat figyelt a kristálytiszta vízben, és delfineket is látott természetes élőhelyükön. Útközben többször találkozott majmokkal is – ezek a jelenetek a filmjében is helyet kaptak.
Komodo és Flores – drónnal a panorámák fölé
A következő állomás Komodo volt: Flores szigetén, Labuan Bajo városában alakította ki a bázist. A Padar-szigeten felmászott a csúcsra, ahonnan drónfelvételeken is megörökítette az Indiai-óceánra nyíló panorámát. A parton vadon élő szarvasokat is látott, ahogy a tengervízben hűsöltek.
A túra folytatódott a Pink Beach felé, ahol egy speciális korallfaj rózsaszínes árnyalatot ad a homoknak. A Komodói Nemzeti Parkban testközelből találkozott a komodói varánuszokkal, majd egy „Manta-pontnál” 4–5 méteres óriás manta-ráják között merülhetett. A nap Taka Makassar türkiz vizű homokzátonyán zárult, ahol sznorkelezés közben szirticápák is mellé szegődtek.
Nusa Penida – drámai partvonalak és víz alatti csodák
Ezután Nusa Penida következett, ahová Baliról, Nusa Lembongan érintésével, alig félórás hajóúttal jutott el. A szállása Nusa Ceninganon volt, amelyet a híres sárga híd köt össze a szomszédos szigettel.
Bejárta Penida keleti és nyugati partját is: eljutott a Kelingking Beachre, az Atuh Beachre és a Diamond Beachre, valamint a mesébe illő Broken Beachhez, ahol az óceán felett természetes kőhíd ível át. Itt sem maradtak ki a víz alatti élmények: ismét mantákkal és teknősökkel úszott.
Gili-szigetek – lassulás és búcsú
Az utazás utolsó állomásai a Gili-szigetek voltak, amelyeket Padangbai kikötőjéből, Lombok érintésével ért el. Gili Trawangan különlegessége, hogy robbanómotoros járművek nincsenek: csak lovaskocsival, kerékpárral vagy elektromos robogókkal lehet közlekedni.
Felfedezte a szomszédos szigeteket is: Gili Menón megnézte a víz alatti szoborparkot, míg Gili Airnél teknősökkel úszott a színes korallzátonyok felett.
„Alig jöttem el, máris visszavágyom”
András szerint Indonézia a helyiek őszinte kedvességével és békéjével olyan mély nyomot hagy, ami alapjaiban formálja át az ember szemléletmódját. A legszebb naplementéit is itt élte át, és azt írja: alig jött el, de már most visszavágyik.
A felvételeket hamarosan egy kiállítás keretében is megmutatja, addig pedig a szigetekről készült filmjét ajánlja megtekintésre, amelyben igyekezett visszaadni Indonézia semmihez sem fogható varázsát.
