A 2024 szeptemberében bevezetett iskolai mobilkorlátozásnál sok diák tartott attól, hogy baj esetén nem éri el a szüleit, és gondot okoz majd a Kréta és az órarend kezelése. A Jójegy felmérése alapján a tanév során látványosan változott a hangulat, és több területen mérhető javulás jelent meg, főleg a szakképzésben. Közben a tantestületekben erős generációs különbség rajzolódott ki abban, hogy ki mennyire ragaszkodik a szigorú, leadós megoldáshoz. - írja a pénzcentrum.hu.
A Jójegy 2025 őszén 4890 diákot és 188 pedagógust kérdezett meg, így a kutatás az egyik legnagyobb hazai, független felmérés lett az iskolai mobilhasználatról. A rendelet bejelentése után a diákok 32 százaléka reagált negatívan. 16 százalék szomorú vagy csalódott volt, 8 százalék dühös, 6 százalék szorongott. Csak 6 százalék örült a változásnak, a többség inkább semlegesen fogadta. A Jójegy társalapítója, Mester Márk szerint a kezdeti elutasítás egyik fő oka az volt, hogy sokan a szülők elérhetőségét és a Krétához kötődő napi ügyintézést féltették.
A tanév közben sokaknál fordult a hangulat. A kutatás szerint a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot, és tízből nyolcan a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdultak. A legerősebb változás a szünetekben látszott:
a diákok 47,5 százaléka azt jelezte, hogy többet beszélgetett.
A tanulmányi eredményeknél is megjelent pozitív hatás, de iskolatípusonként eltérő mértékben. A gimnazisták 15 és 18 százaléka érzett javulást, a technikumi és szakképző intézményekben ez nagyjából ennek a duplája volt. Összesítve a diákok 23,5 százaléka mondta, hogy a tiltás javított a jegyein, 5,8 százalék romlást tapasztalt. A figyelem erősödését 36,4 százalék jelezte, a szóban aktívabb órai részvétel viszont csak 20,6 százaléknál nőtt.
A diákok 54 százaléka visszaengedné a telefont az iskolába, de nem elsősorban a közösségi oldalak vagy a játékok miatt. A leggyakoribb ok a szülők elérhetősége és a biztonságérzet volt 17 százalékkal. A praktikus használat, például Kréta, órarend, menetrend 15 százalékkal jelent meg, a szünetekben zenehallgatás 8 százalékkal.
A pedagógusok oldaláról erős a támogatás a korlátozás iránt. A tanárok 79,3 százaléka jogosnak tartja a telefonhasználat visszafogását. 47,9 százalékuk erősebb figyelmet tapasztalt, 34 százalék aktivitásnövekedést jelzett, 46,8 százalék szerint csökkent a fegyelmezési esetek száma. A tanárok 82,2 százaléka úgy látja, hogy a diákok többet beszélgetnek, és visszatért a szünetek korábbi képe.