Október elejéig 4739 lakóépület gyulladt ki Magyarországon, ami 128-cal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A lakástüzekben 77 ember vesztette életét, 473-an megsérültek.
A lángok eloltása összesen 3311 órát vett igénybe, és a beavatkozások során 9773 tűzoltójármű vonult a helyszínekre. Az első háromnegyed évben 66 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 561 otthon vált lakhatatlanná, emiatt 1860 embernek kellett elhagynia az otthonát.
A tűzesetek 16 százaléka a konyhában, 12 a kéményben, 10 a hálószobában, 7 pedig tárolókban keletkezett. A legtöbb eset hátterében elektromos hiba, nyílt láng használata, a fűtőeszközök meghibásodása vagy sütés-főzés közben keletkezett tűz állt.
Riasztó adat, hogy a több ezer tűzzel érintett ingatlan közül mindössze 8-ban volt füstérzékelő. A katasztrófavédelem hangsúlyozza: ezek az egyszerű készülékek életet és vagyont menthetnek, hiszen már a tűz keletkezésekor hangos sípolással jeleznek, így több idő marad a menekülésre vagy az oltás megkezdésére. A szervezet szerint a konyhában, hálószobában és nappaliban egyaránt érdemes füstérzékelőt felszerelni, sőt ma már olyan típusok is kaphatók, amelyek mobiltelefonra küldenek riasztást - különösen hasznos ez idős, egyedül élő emberek esetében.
A tűzesetek között négy tragédia is volt, amely két halálos áldozatot követelt: január 11-én Makón, március 17-én Kislángon, augusztus 31-én Budapesten, valamint szeptember 12-én Balatonfüreden. A legtöbb sérültet – 11 embert – július 22-én, egy csongrádi társasháztűz után kellett kórházba szállítani.
A legtöbb tűzoltó április 24-én, a főváros II. kerületében dolgozott: egy háromszáz négyzetméteres ikerház tetőszerkezete és tetőtéri helyiségei égtek, az oltásban 56 tűzoltó 16 járművel vett részt, 158 ezer liter vízfelhasználásával.
A katasztrófavédelem eddig 238 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a keletkezési okok feltárására, 113 helyen felmerült a szándékos gyújtogatás gyanúja. A beavatkozásokat 216 épületben gázpalackok, 40 helyen pedig napelemeknehezítették. A szén-monoxid-mérgezések száma valamelyest csökkent: 734 alkalommal riasztották a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, ezekben az esetekben 78 ember szenvedett mérgezést, 5 pedig életét vesztette.
Szén-monoxid okozhatta két ember halálát Veszprém vármegyében
Tavaly ugyanebben az időszakban 6 halálos áldozat volt. A legtöbb mérgezés zárt térben, nyílt láng használata és elégtelen levegő-utánpótlás miatt történik. A szakemberek szerint minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző- és vízmelegítő eszköz mellé érdemes szén-monoxid-érzékelőt is telepíteni, és biztosítani az állandó szellőzést - ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a csendes, színtelen és szagtalan gyilkos gázt.
