40 évvel ezelőtt robbant be a „Vissza a jövőbe”, 1985. július 3-án debütált a mozivásznon és azóta is popkulturális mérföldkőnek számít. A trilógia nemcsak az időutazás zsánere miatt lett legendás, hanem poénos karaktereivel és ikonikus stílusával is generációkat ejtett rabul
Ma már elképzelhetetlen, hogy Marty McFly szerepében bárki mást lássunk, ám eredetileg nem Michael J. Fox állt a kamera előtt. Bár ő volt az alkotók első választása, a Családi kötelékek című sorozat forgatása miatt először nemet mondott a szerepre. A produkció így Eric Stoltzra bízta Marty karakterét, és el is kezdték vele a forgatást. Hamar kiderült azonban, hogy Stoltz komolyabb hangvételű játéka nem passzol a film tónusához. Robert Zemeckis rendező továbbra is ragaszkodott Foxhoz, és végül sikerült megegyezni: a színész napi húsz órát dolgozott, nappal sorozatot, éjjel pedig filmet forgatott.
Marty barátnőjét, Jennifer Parkert az első filmben Claudia Wells alakította, de erre a szerepre sem ő volt az első választás. Eredetileg Melora Hardin kapta volna Eric Stoltz oldalán, ám miután Stoltzot lecserélték, Hardint is elküldték – a hírek szerint azért, mert a készítők nem akarták, hogy a színésznő magasabb legyen Foxnál. Wells végül eljátszhatta Jennifert az első részben, ám amikor a folytatásokra került sor, visszavonult a színészettől édesanyja betegsége miatt. Így a második és a harmadik részben már Elisabeth Shue alakította Jennifert.
Az ikonikus időgép, a rozsdamentes acélborítású DeLorean mára a popkultúra egyik legismertebb filmes járműve. Azonban az első forgatókönyv szerint Doc Brown egy hűtőszekrényt használt volna időgépként, amelyet egy teherautóra erősítettek. A készítők viszont rájöttek, hogy az ötlet nem túl praktikus, így végül egy mobilisabb időgép mellett döntöttek: az autó ötlete először viccnek indult, de a DeLorean futurisztikus megjelenése tökéletes választásnak bizonyult.
A történet egyik legemlékezetesebb helyszíne az óratorony, ami nélkül Marty nem lenne képes visszatérni a saját idejébe. Az első verzió szerint azonban a főhős egy atombomba-teszt segítségével tért volna vissza a jelenbe – a forgatókönyvírók szerint a robbanás energiája biztosította volna az időugrást. Csakhogy ennek megvalósítása költséges és bonyolult lett volna. Végül a Universal Studios hátsó udvarán álló, korábban a Ne bántsátok a feketerigót! című filmben látott bírósági épületből alakították ki az ikonikus óratornyot, a robbanást pedig villámcsapásra cserélték.
A Vissza a jövőbe cím ma már fogalom, ám a stúdió eredetileg másként képzelte el a dolgot. Az egyik vezető a „Space Man From Pluto” – vagyis „Űrlény a Plutóról” – címet javasolta, arra hivatkozva, hogy a Vissza a jövőbe logikátlan és zavaró. Szerencsére Steven Spielberg producerként közbelépett, és egyértelművé tette, hogy esze ágában sincs változtatni a film címén.
Crispin Glover nem tért vissza a folytatásokra és ezzel precedenst teremtett
A trilógia első részében George McFly-t Crispin Glover játszotta, aki a folytatásokhoz magasabb fizetést kért, a stúdió ebből nem engedett, és végül nélküle folytatták a munkát. A karaktert nem válogatták újra, hanem archív jelenetekkel és egy maszkos színésszel oldották meg a jelenlétét. Glover végül pert indított, amelyet meg is nyert – ez a döntés precedenst teremtett Hollywoodban: azóta tilos egy színész arcát vagy hangját engedély nélkül újra felhasználni.
A Vissza a jövőbe első része hatalmas siker lett, és bár a készítők nem voltak biztosak a folytatásban, a stúdió ragaszkodott a második részhez. A hírek szerint azonban a forgatókönyv olyan bonyolultra sikeredett, hogy végül kettévágták: a második és harmadik részt közvetlenül egymás után, gyakorlatilag egyhuzamban forgatták le.
A film zenéjét író Huey Lewis nemcsak a hangjával, de arcával is hozzájárult a sikerhez: ő alakítja azt a tanárt, aki Marty zenekarának azt mondja a meghallgatáson, hogy túl hangosak. A harmadik rész vadnyugati jeleneteiben pedig a ZZ Top zenekar bukkan fel – ők játsszák a városi zenészeket, ikonikus szakálluk szinte beleolvad a kosztümös háttérbe.
Több mint egy évtizeddel azelőtt, hogy Elijah Wood világhírűvé vált Frodóként, már feltűnt a Vissza a jövőbe II-ben. Ő alakítja azt a kisfiút, aki Marty videojáték-tudását csodálja a jövőbeli étkezdében. Ez volt Elijah Wood első hivatalos filmszerepe, és bár csak néhány másodpercre tűnik fel, egy generáció ismerte fel később benne a gyereksztárt.
Manapság szinte minden kultikus filmet újraforgatnak vagy folytatnak – de a Vissza a jövőbe kivétel. Ennek oka, hogy Bob Gale és Robert Zemeckis a legelső szerződésükbe belefoglalták: minden jövőbeli filmváltozathoz az ő jóváhagyásuk szükséges. És úgy vélik, bármilyen folytatás csak ártana a trilógia hírnevének. Ráadásul Michael J. Fox Parkinson-kórral küzd, így egy új részben már ő sem szerepelhetne – amit a rajongók is tiszteletben tartanak.
