Ha reggelente varjúkárogásra ébredsz, nem képzeled: Kaposváron is durván elszaporodtak a dolmányos varjak. Ezek a szürke-fekete tollú, rafkós madarak egyre jobban belakták a városi környezetet – szemetesekből lakmároznak, cuccokat lopkodnak teraszokról, és néha még támadnak is.
Ezek a szürke-fekete tollú, erős csőrű madarak nem védettek, mégsem tesz senki a visszaszorításukért.
Pedig nemcsak hangosak: rendszeresen turkálnak a szemétben, húzkodják a kihelyezett zacskókat, és előfordul, hogy teraszokról, kocsmai asztalokról emelnek el tárgyakat
A költési időszakban pedig akár támadólag is felléphetnek – főként, ha a fészküket vagy fiókáikat érzik veszélyben. Erős csőrük komoly sérüléseket is okozhat.
A dolmányos varjak eredeti élőhelye a fás, ligetes vidék volt, de a városokba költöztek, ahol több az ételmaradék, nincs természetes ellenségük, és – nem mellesleg – a vadászat sem engedélyezett. Vidéken ugyan lehetne ritkítani őket július és február között, de városon belül ez tilos. Sőt, a szakértők szerint pont a vadászat elől menekülhettek be a településekre.
A lakosság aggódik, az önkormányzatok viszont többnyire tehetetlenek. A szakma sem kínál igazán hatékony megoldást – legfeljebb annyit tanácsolnak, hogy kerüljük el a fészkeket, ne provokáljuk a madarakat, és próbáljunk együtt élni velük.
Budapesten már történtek próbálkozások a gyérítésre: a XIII. kerület háztetőire például élőcsapdákat (úgynevezett Larsen-csapdákat) helyeztek ki, melyek célzottan dolmányos varjak és szarkák befogására alkalmasak.
Hasonló eszközökre máshol is szükség lehet, ha nem akarjuk, hogy a reggeli madárdal helyett továbbra is varjúkárogásra ébredjünk.
