Benyújtották a kábítószerek tilalmával összefüggő törvénymódosításokat a parlamentnek. Korlátlanul enyhíthetővé válhat azon fogyasztók büntetése, akik megnevezik a hatóság előtt a terjesztőt, és az is lehetővé válna, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben alkalmazzák a kitiltás büntetést, azaz egy vagy több településről, illetve az ország meghatározott részéből ki lehetne tiltani az erre ítélt elkövetőket akár öt évre. Az indítvány lehetővé tenné a kábítószer kereskedelme, előállítása során használt járművek, eszközök, berendezések és ingatlanok elkobzását.
Szigorítják a drogtörvényt: szabálysértés helyett bűncselekmény lesz a szintetikus kábszerek használata
Bekeményít a kormány a dílerekkel szemben - Alaptörvényben tiltják be a kábítószereket Magyarországon
A javaslat szerint a jövőben a rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe veheti a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, módosult tudatállapotban lévő személyeket, különösen abban az esetben, ha másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat súlyosan sértő magatartást tanúsítanak, vagy ha visszatérően kell velük szemben intézkedni, illetve ha beszállításukat követően nem működnek együtt a kijózanító állomás vagy az egészségügyi intézmény személyzetével.
A törvényjavaslat változtatna a hatályos Btk. kábítószer-fogalmának tartalmán: továbbra is kábítószernek minősülnének a jogszabályban meghatározott listákon szereplő "hagyományos" kábítószerek, az ugyancsak meghatározott listákon feltüntetett új pszichoaktív anyagok, ugyanakkor a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.
Szigorítanának a büntető törvénykönyv rendelkezésein, rögzítve, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a kábítószer-kereskedelem bűncselekményét különös visszaesőként - másodjára - követte el. Az indoklás szerint ez eddig csak a többszörös, illetve az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozott.
Az indítvány lehetővé tenné a kábítószer kereskedelme, előállítása során használt járművek, eszközök, berendezések és ingatlanok elkobzását.
Lehetővé válna, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben alkalmazzák a kitiltás büntetést, azaz egy vagy több településről, illetve az ország meghatározott részéből ki lehetne tiltani az erre ítélt elkövetőket akár öt évre
A Btk. kiegészülne a "tudatmódosító anyaggal visszaélés" elnevezésű újabb tényállással, amely a kábítószernek nem minősülő, nem emberi fogyasztásra szánt élvezetszerzési célú anyag kínálását, átadását, forgalomba hozatalát és kereskedelmét két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha az ilyen kábítószer több mint tíz ember számára válik hozzáférhetővé.
Korlátlanul enyhíthetővé válna azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandóak megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködő személyeket. Az elterelés jogintézményét viszont leszűkítenék, ez a jövőben csak annak lenne elérhető, aki a hatóság előtt feltárja az elkövetés körülményeit, illetve lehetővé teszi, hogy a kábítószer-kereskedő kilétét megállapítsák. Az eltereléssel azonban legfeljebb két alkalommal lehetne élni, ezt követően valamennyi esetben a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni.
A kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi bűncselekményre kiterjesztenék a jegyző általi ideiglenes üzletbezárás lehetőségét, így a jövőben ha egy üzlet működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal követnek el kábítószer-bűncselekményt, akkor a települési jegyzőknek kötelezően el kell rendelnie az üzlet ideiglenes bezárását legalább hat hónapra, legfeljebb egy évre. Azt is rögzítenék, hogy a bezárás okáról az üzlet bejáratán írásos tájékoztatót kell elhelyezni, kívülről is a jól látható módon.
