Vendégszektor névre hallgató új rovatunkban a közvéleményt leginkább foglalkoztató események, történések egy-egy szakértőjét kérjük meg, hogy fejtse ki véleményét az adott témakörről. A szerzők a leírtakat legjobb tudásuk szerint saját véleményként írják, azokban szerkesztőségünk nem végez módosításokat. A Vendégszektor következő szerzője Körmendi Anna a Kaposfon ügyvezetője, aki az előző mesterséges intelligencia témát tovább görgetve annak egy gyakorlati, emberi életet megkönnyítő felhasználásáról írt.
A mindennapi életünk egyik meghatározó jelentőségű érzékszerve a fülünk, melynek külső és belső felépítése, működése biztosítja számunkra a hallást. Ha nem lenne fontos és szükséges ennek az érzékszervnek a működése, akkor minden bizonnyal nem fejlesztették volna ki a hallókészüléket sem.
Amikor az első hallókészülékek megjelentek a 19.század végén, sokkal inkább hasonlítottak egy hangtölcsérre, mintsem egy kifinomult orvosi eszközre. Akkoriban, ha valaki halláskárosodott volt, egy méretes kürtöt nyomtak a fülébe és remélték a legjobbakat. Az olyan korai hallássegítő eszközök, mint a fültrombita, a hangenergiát összegyűjtötték és a hallójáratba továbbították. Az évek során az analóg technológia fejlődése révén egyre kisebbek és hatékonyabbak lettek a készülékek, de az igazi forradalmat az utóbbi évek digitális és mesterséges intelligenciával (AI) támogatott fejlesztések hozták el.
De, nézzük, hogy jutottunk el a kezdeti próbálkozástól a mai, gyakorlatilag láthatatlan és intelligens hallókészülékekig.
ChatGPT - Tükör, Illúzió vagy Intelligencia?
A múlt: analóg varázslat, de nem tökéletes megoldás
A régi analóg hallókészülékek olyanok voltak, mint egy kis zsebrádió, amelyet a fülünk mellé szíjaztunk. Ha szerencsénk volt, jól beállítva remekül működött – ha nem, akkor olyan érzésünk támadhatott, mintha egy zsúfolt kávézó közepén próbálnánk meg egy suttogó embert megérteni. Nem volt ideális a helyzet.
Sir Alexander Graham Bell 1876-ban felfedezte a szénmikrofont és megépítette az első elektromos hallókészüléket, mely akkor még böröndnyi nagyságú volt. Az amerikai fizikus felesége hallásproblémával küzdött, rajta szeretett volna segíteni.
A XX. század közepén az első elektronikus hallókészülékek megjelenése hatalmas előrelépést jelentett. Ezek az eszközök már nem csak felerősítették a hangokat, hanem egyre kifinomultabb szűrőket is tartalmaztak, amelyek segítettek csökkenteni a háttérzajt. Azonban még így is gyakori volt a „minden vagy semmi” hatás: a készülék ugyan felerősítette a beszédet, de a háttérzajjal együtt, így a felhasználóknak sokszor kellett az utóbbiakkal is megküzdeniük.
A digitális forradalom: amikor a készülék kezd okosodni
Az 1990-es években megjelentek az első digitális hallókészülékek, amelyek már nem csupán erősítették a hangokat, hanem elemzést is végeztek rajtuk. Az új készülékek lehetővé tették a különböző frekvenciák szabályozását, így a felhasználók jobban testre szabott hallásélményt élvezhettek. A háttérzaj csökkentése is sokkal hatékonyabbá vált, és a zajos környezetekben történő hallás végre könnyebbé vált. A digitális készülékek belsejében egy apró mikroprocesszor található, melynek segítségével a hallókészülékek számítógépen keresztül programozhatóak.
Ez volt az az időszak, amikor a hallókészülékek mérete is jelentősen csökkent. Már nem kellett hatalmas dobozokat cipelni, hanem egy apró eszköz is képes volt tisztább és természetesebb hangzást biztosítani. Ezzel együtt megjelentek az első vezeték nélküli kapcsolatok is, amelyek lehetővé tették például a telefonhívások egyenesen a hallókészülékre történő továbbítását. Akik addig úgy érezték, hogy minden telefonbeszélgetés egy kihallgatási gyakorlat, végre fellélegezhettek.
A jelen és a jövő: mesterséges intelligencia és személyre szabott hallás
A 2010-es évek végétől kezdve a hallókészülékek elkezdtek olyan dolgokat produkálni, amelyeket korábban csak sci-fi filmekben láttunk. A mesterséges intelligencia (AI) megjelenése forradalmasította az eszközök működését. Most már vannak olyan készülékek, amelyek nemcsak érzékelik a különböző zajforrásokat, hanem tanulnak is a viselőjük szokásaiból, konkrétan viselőjükre hangolódnak, mint egy igazán figyelmes barát.
A modern AI-alapú hallókészülékek például képesek megkülönböztetni egy zsúfolt étterem háttérzaját a mellettünk ülő személy hangjától. Sőt, egyes modellek Bluetooth-kapcsolaton keresztül összekapcsolhatók telefonokkal, TV-kkel és más eszközökkel, így a felhasználók úgy élvezhetik kedvenc műsoraikat, mintha egy prémium fejhallgatót viselnének
És hogy mi várható a jövőben? Az AI és a bioakusztika fejlődésével elképzelhető, hogy a hallókészülékek egy napon képesek lesznek nem csak erősíteni a hangokat, hanem visszaadni bizonyos típusú elvesztett hallásfunkciókat is. Egyes kutatók már azon dolgoznak, hogy a hallókészülékek képesek legyenek felismerni az egyéni beszédmintákat és javítani azokat – mintha egy beépített feliratozó rendszer működne a felhasználó fejében. Képzelje el, hogy valaki suttogva mond valamit, és a készülék szépen átkonvertálja az Ön számára tisztán érthető beszéddé.
A jövő bizony izgalmas!
Már nem csak egy eszköz, hanem egy intelligens társ
A hallókészülékek fejlődése az utóbbi évtizedekben elképesztő mértékű volt. A kezdeti tölcsérek és analóg rendszerek után jött a digitális finomhangolás, majd a mesterséges intelligenciával támogatott, tanuló és adaptív eszközök kora. Ma már nemcsak a hangok felerősítéséről van szó, hanem egy teljesen új hallásélmény megteremtéséről.
Szakemberek szerint: a következő években valószínűleg az AI-alapú hallókészülékek még személyre szabottá és intuitívabbá válnak, nagyobb pontossággal tanulnak és alkalmazkodnak az egyéni felhasználói preferenciákhoz.
