A Földünk külső bolygószomszédja, a Mars vöröses színével egyből kitűnik a többi bolygó közül. Ezt a jellegzetes színt a vas oxidációja (rozsdásodása) okozza a kőzetekben. Színe miatt talán nem is csoda, hogy az ókori rómaiak Mars istenhez, a háború istenéhez kapcsolták. Vöröses felszíne pedig rendkívül izgalmas és különleges képződményeket rejt. Itt található ugyanis Naprendszerünk legnagyobb vulkánja, az Olympos Mons, amely kb. 27 km magas és 600 km az átmérője - írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
December 4-én hajnalban a Mars a Rák csillagképben levő Messier 44 nyílthalmazt fogja megközelíteni, és egymástól mindössze 1,7°-ra lesz majd megfigyelhető a két objektum. Az M44 nyílthalmaz akár csak egy kis kézi távcsővel vizsgálva is már pompás látványt nyújt, jó néhány tagja látható már a legkisebb optikai segédeszközzel.
Amennyiben felpattannánk egy fénysebességgel közlekedő űrhajóra, 607 év múlva oda is érhetnénk a Praesepe halmaznak is nevezett, fiatal, kékes csillagokhoz. Tagjai közös csillagközi gázfelhőből alakultak ki, laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással.
Érkezik az év egyik legnagyobb hullócsillag-esője, a Geminidák
November 28. és december 8. között tudjuk éjszakáról éjszakára megfigyelni a Mars és az M44 nyílthalmaz együttállását, így szerencsére egy-egy borult éjszaka még nem akadályozza meg teljesen a két objektum közelségének megfigyelését. December 4-én, szerdán jó korán, fél négykor hajnalban látszik a bolygó és a csillaghalmaz legközelebb egymáshoz, mindösszesen 1,7°-ra egymástól, és a déli horizont felett jó magasan, kb. 63°-kal lesz megfigyelhető az égi páros. Nem szükséges azonban olyan korán felkelni az együttálláshoz, mert előző este nem sokkal nyolc óra előtt kel fel a Mars és 3-án 23 órakor már elég magasan lesz az égi páros keleti irányban, hogy az együttállást megcsodálhassuk - derült ki a közleményből.
