Odacsapott a hőség a MÁV-nak, ráadásul az utasok sem hallgattak a vasúttársaságra, a hőségriadóban is vonatoztak. Az rtl.hu kérésére megküldött adatokból ugyanis kiderült, hogy nem volt utasszám-csökkenés. Pedig 10 nap alatt, tízezernél is több járat késett, csaknem 500 pedig el sem indult. Közben a Volánbusz egyes járataink volt, hogy 30 százalékkal is többen utaztak.
A hőségriadó első 10 napjában (július 5-15) több mint 35 ezer járat indult el, ezek több mint 70 százaléka pontosan vagy 6 percnél kisebb késéssel közlekedett – közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága az rtl.hu érdeklődésére.
Az állami vasúttársaságot azután kérdezték tapasztalataikról, hogy múlt hét pénteken szokatlanul őszinte nyilatkozatban arról számoltak be, hogy a kritikus hőségre érzékeny, egészségileg veszélyeztetett utasok, inkább utazzanak busszal, mert a Volán járatainak 84 százalékán van klímaberendezés, míg a vonatokon sokkal rosszabb a helyzet. Azt is kérték, hogy ha valaki nem bírja a meleget, akkor inkább halassza el az utazását.
Ehhez képest a MÁV-Start szerint a járataikon számottevő utascsökkenés nem mutatkozott, magas kihasználtsággal közlekednek. A Volánbusz balatoni, valamint Hatvan-Gyöngyös-Eger és a főváros közötti járatain pedig egyenesen 10-30 százalékos utasszám-emelkedést tapasztaltunk ebben az időszakban – közölték.
„Káros anyagfeszültség”
A MÁV válasza szerint késésből volt bőven. A július 5. és 15. közötti időszakban a 35 ezer járat 30 százaléka késett, ez azt jelenti, hogy 10 500 esetben nem értek pontosan célba az utasok. Az adataik alapján ráadásul a vonatok 1,6 százaléka maradt el vagy pótolták busszal. Ez a 35 ezres járatszámmal számolva 560 vonatot jelent, ebből 73 esetben lehetett buszozni helyette, 487 vonat pedig egyszerűen kimaradt. „Minden esetben arra törekszünk, hogy a pótlás légkondicionált autóbuszokkal történjen meg. Ennek megfelelően a hőségriadó eddigi 12 napja alatt is mindig klímás autóbusszal pótoltuk a vasúti járatokat” – közölte a vasúttársaság.
Azt is hozzátették, hogy pótlásra legtöbbször a jármű szolgálatképtelensége miatt volt szükség, de felsővezetéki és biztosítóberendezési hiba is hátráltatta a vasúti közlekedést. Azt fontosnak találták megjegyezni, hogy a huzamos idejű magas hőhatás nem kíméli a többnyire túlkoros vasúti járműveket és berendezéseket sem, amelyek ilyenkor könnyebben és gyakrabban meghibásodhatnak.
